Katolikus gimnázium, Miskolc, 1937

25 zatálát, önkéntelenül rohamozzák a tanárt a kérdéssel: miért és lehet-e? így nevelődnek híres magyar mérnökök, technikusok és vegyészek. így formálódnak ki neves orvsaink és természettudósaink. Az iskola, látjuk, nemcsak matematikai, latin és más elméleti ksmereteket ad, hanem fiait bevezeti az élet ezer és ezer rejtelmeibe és gyakorlatába,. A történelemtanítást hazafias nevelésünk főeszközepén kezeltük. Ma történelmi időket élünk. Nemcsak a tények száraz felsorolásával igyekeztünk az érdeklődést felkelteni, hanem elmélyedve a múltban, igyekeztünk a jelent is megismertetni és vizsgálni. Mennyivel másként látja így a tanuló a történelmi multat. A mai xí j történelmi kutatásainkat .szaktanáraink állandó figyelemmel kísérték, és azt megfelelő módon tanítványaik elé tárták. Ezek a kutatások igazabb és mélyebb utakra akarják vezetni a magyarság életét, több mélységet, több szociális érzéket akarnak belevinni a mult tanulságai alapján a jelenbe, hogy tökéletesebb jövő alakuljon ki. Erősen kidomborítottuk a magyarság nehéz helyzetét, úgy a múltban, mint a jelenben. Rámutattunk arra, hogy hányszor nyomta el népünket az európai lelkiismeretlenség és ármány. Népünk mindig talpra állott, mert az egész világ látta, hogy a mi védőkarunk nélkül Európa nyugodtan élni nem tud. Ha a háború előtt nem fejezték volna be a történelmi oktatást 1848-al, ha megismertették volna az európai helyzetet velünk úgy, amint azt mi tesszük, nem lett volna Trianon. Megtörtént, de szent- hitünk, hogy talpra állunk. Sárkányfő, ha levágod, százszor kinő. Föld- és néprajzi oktatásunk arra törekedett, hogy necsak földrészeket, országokat és városokat ismerjenek meg, hanem népszokásokat, kereskedelmüket, iparukat, exportjukat, importjukat stb. Földrajzi egységek alkotásával szinte térkép nélkül megrajzolták a tájakat, vasútvonalakat, hajóutakat stb. Mindezeket természetesen a magyar élethez viszonyítottuk. Szinte szokatlanul sok ismeretet szereztek tanulóink, mihez hozzájárult a filmoktatás is. Általában a földrajz a tanulók nagy részénél igen kedves tantárgy volt. Szépírásnál kár, hogy nincs egy kiforrott irányzat. Tanulóink az elemi iskolából különféle írási módozatokkal jönnek. Egy új sajátságos torzírás fejlődik ki belőle. Igen kedvező hatást váltott ki a Miniszter úrnak az a rendelkezése, mely a szépírást a rajzoktatáshoz csatolta, mert ezzel sok felesleges kiadástól mentesítette a tanulókat. A gyorsírásoktatás nem hozza meg azt az eredményt, amit elvárnánk tőle. Általában a tanulók könnyen veszik, mert az osztályzata nem számít. Sokat kiizködött a tanító tanár, hogy ered-