Katolikus gimnázium, Miskolc, 1936

helyezte a VKM. 35114. Y. 1. 1936. sz. alatt Schmidt Artúrt a helybeli állami gimnáziumhoz. — Betegség miatt további szabadságon volt Czuppon Elek, eleinte szeptembertől három hónapra, majd decembertől az év végéig, egészsége teljes helyreálltáig. Három havi szabadságon volt Sólya János, de decemberben meggyógyulva munkába állott. —• Schmidt Artúr helyett Kósch János kitűnő kollégát helyezte át a VKM. a helybeli Hunfalvy János Gimnáziumtól. Szept. 7-én foglalja el az állását a Jászapátiból idehelyezett Dr. Papp Zoltán, volt berlini és bécsi állami ösztöndíjas. A szept. 10-re orvosi felülvizsgálatra Budapestre rendelt Csellár Arnold is szabadságot kap. Szeptember 19-én érkezik meg Meilinger Dezső országos hírű festőművész rajztanári kinevezése. Szept. 18án Budapestről Tóth Kálmán, 23-án Ackermann János és Venkovits Mihály, 25-én Pödör László fiatal tanárkollégák kerülnek intézetünkhöz. — Végül a harmadik testnevelési órák ellátására a VKM. 1937 februárjától Hodászi Ede matematika-fizika szakos tanárt rendelte. Kardos István önálló gör. kat. hitoktatót, ki intézetünknél hét tanéven át tartotta kezében a gör. kat. ifjúság valláserkölcsi irányítását, illetékes egyházi főhatósága szeptember hó 1-ével az újonnan szervezett diósgyőrvasgyári hitoktatói állásba helyezte át. Helyét október 20-ig helyettesi, ettől kezdve rendes hitoktatói minőségben Kozma János hajdudorog-egyházmegyei áldozópap foglalta el, kit fölöttes főhatósága a helybeli „Hunfalvy János" állami gimnáziumtól helyezett át intézetünkhöz. Nyolc tárgyfelosztás alapján, de lankadatlan buzgalommal folytatta így a testület a munkáját az év bezárásáig. Fiataljait szerette, erényeiket méltányolta; kezdő lépéseiket irányította, a gyakorlati tanár-életbe be akarta őket vezetni és különösen arra törekedett, hogy az egységes nevelőszellembe a fiatalok zökkenés nélkül beleilleszkedjenek. Halottja is volt a tanártestületnek. Csellár Arnold 1937 június 14-én visszaadta lelkét Teremtőjének. Tudósán képzett, végtelen jószívű kolléga volt, akit éppen jószívűsége és kedvessége miatt mindenki szeretett. Senki el nem felejtette neki, hogy a kommün alatt, mikor szerte az országban annyi ember megrendült, ő rendületlenül állott eszményei mellett. Hosszas, de erős akarattal viselt betegsége végül is váratlanul terítette le, gyászba borítván családját, kedves gyermekeit, akiket annyira szeretett. Temetésére kivonult az egész testület, az egész ifjúság. A sírnál az igazgató búcsúztatta. 8