Katolikus gimnázium, Miskolc, 1936

csesége és derűje áldjon, áradjon, melegítsen sokáig az Öt mélyen szeretök és nagyrabecsülők örömére! Alsósztregovai és kiskelecsényi Madáchy István 1878 március 11-én Mándokon, Szabolcsvármegyében született. 1897 júniusában érettségizett az eperjesi ág. ev. főgimnáziumban, majd az Országos Képzőművészeti Főiskolát (akkor: Mintarajziskola és Rajztanárképző) végezte, hol 1901 júniusában rajztanári oklevelet nyert. 1901 szeptemberétől 35 éven át a miskolci kir. kat. Fráter György-Gimnázium rajztanára volt. Gimnáziumi elfoglaltsága mellett 16 éven át tanított mértant és rajzot a miskolci városi iparostanonciskolában, 9 éven át a miskolci fémipari szakiskolában, 3 é|ven át a miskolci munkásgimnáziumban, 1 éven át a miskolci m. kir. áll. Hunfalvy János-reáliskolában. 1901 szeptemberétől a miskolci kir. törvényszék hites szakértője. Nyugalomba vonult 1936 augusztus 1-én. Ezt a keretet is gazdag élet tölti ki: szinte fanatikus szeretete azoknak a formáknak és színeknek, melyek valahonnan ősi Ázsiából kerültek a magyar nép vérébe és ezer esztendők óta élik benne színes, változatos, bájos életüket. Ezeket a formákat szerette Madáchy, úgy is, mint tanár, úgy is, mint művész. Mint tanár szinte fáradhatlan örömmel kutatta és vezette azokat a tanítványait, akik magyarán látnak, színeznek, terveznek; mint művész a maga gyönyörű betűi köré szebbnél-szebb formában, leleményes fantáziával, csudálatosan változatos, magyaros jellegű díszítményeket varázsolt. Maga is élvezte a teremtésnek ezt a különös folyamatát: csak úgy folytak az ecsetje alól a formák, a színek, akár az „író"-asszonyok keze alól a kövesdi motívumok. És gyermekded boldogsággal mutogatta érdeklődő barátainak, mi „költ" legújabban az oeuvre-jében. Mint ember is abban lelte a boldogságát, ha bőkezű magyar úr módjára adhatott, ami tőle tellett: szegény tanítványainak segítséget, amiről senki sem tudott, kollégáinak sok-sok apró, mindig szellemes, mindig kedves figyelmességet, barátainak a társaságban miindig vidám, mindig együttöx-vendező hangulatot. Fáradhatatlan munkássága elkísérte Öt a nyugdíj napjaiba, kedélye virul ma is. Viruljon is sokáig minden tisztelőjének igaz örömére! A tanártestület együttesének újabb nagy vesztesége volt Duray Kálmán tanár távozása. A YKM. 35142. V. 1. 1936. sz. rendeletével Újpestre helyezte át ezt a rég kipróbált, szeretett nevelőtanárt, jó kollégát, tanítványainak valódi atyját. Ugyancsak át7