Katolikus gimnázium, Miskolc, 1936

A tanártestület tagjai közül hiányoztak az év kezdetén Kletz Gábor igazgató és Madáchy István kartársunk, akiket a VKM. 1936. aug. elsejével nyugdíjazott. Egyik is, másik is példája a puritán egyszerűségnek, de szeretetből és nagyrabecsülésből el kell szenvedniük, ha pár soros írásos emléket állítunk működésüknek. Kletz Gábor Mezőkeresztesen, 1871 március 13-án született. Egerben, a cisztercitáknál végezte középiskolai tanulmányait 18821890 között. Budapesten volt bölcsészethallgató, az abszolválás után egyéves önkéntes a csász. és kir. egri 60. sz. gyalogezredben. Történet-földrajzra szóló oklevelével 1897 januárjától a soproni Láhnefele nyílv. gimn. és nevelőintézetben tanárkodott, 1902—1904 a bártfai algimnáziumban volt helyettes tanár. 1904—1919 március haváig rendes tanár volt az eperjesi kir. kat. főgimnáziumban; ekkor a csehek szétkergették a magyar tanárokat; Kletz Gábort a főhatóság 1919 szeptembertől 1920 márciusáig a mezőkövesdi, majd 1920 márciusától a miskolci kir. kat. Fráter György-G imnáziumhoz osztotta be, ahol 1936 aug l-ig mint rendes tanár és igazgatóhelyettes működött. 1933 decemberében középiskolai igazgatói címet kapott; 1936 augusztus 1-vel ment nyugalomba, miután a 65 éves korhatárt betöltötte. E szürke életrajz csak keret: benne nem külsőségekben, de benső mozzanatokban végtelenül gazdag, mélységesen egyszerű, mélységesen igaz, meleg, klasszikus akaraterővel jól elrendezett, igénytelenségben és munkában vidámmá és harmonikussá edzett Isten- és emberszerető, örökké dologtevő élet a felemelő tartalom. Csodálatosan sokoldalú és szinte gyermekded boldogságű töretlen tudásvágy, amely mintha minden elvont és konkrét megismernivalóért állandó hálát adna a jóságos Istennek: könyv, ember, természet, föld, ég, szürke fogalom és színes kén. zengő ének és öszszefogó énekkar, csöndes, a természet apró titkaiba behatoló, partonülő, leső, váró, mindig szemlélődő és mindig aktív halász-szenvedély — ezek mind a Gábor bácsi örökifjú portréjába tartoznak. Hajnali 4-kor bandukolni „munkára" a többi munkásokkal a Sajóra, horgászkészseggel, katonásan, egyenesen, megtanulni klaszszikus keménységű kitartással pompásan angolul a ToussaintLangenscheidt germán irdatlanságú, de germán vasszorgalmat is követelő könyvéből, megtanulni az egész Ember Tragédiáját 64 éves korban félév alatt szórói-szóra, áhítattal és gyermekded szép, okos szemmel bámulni 66 éves korban minden szépnek, minden igazságnak kinyílását és örvendeni neki, mint fiatalon a bimbó 5