Katolikus gimnázium, Miskolc, 1935

ben, éles látásban és gyakorlati foglalkoztatásban. Világos, hogy a tanároknak is új eljárásmódokon kell törniük a fejüket, hogy boldogulhassanak és termelhessenek. Az eljárásmódok egyre világosabban oda hajtanak bennünket, hogy az ifjúság teljes aktivitását tegyük a tanítás alapjává. Amenynyire lehet. A munkaiskola elveinek teljes érvényesítése az egész vonalon ma még sok akadályba ütközik: a nagy létszám, a még egészen át nem rostált tananyag, ebből sok olyan, aminek gazdaságos megemésztése egyenesen a felülről való okos, szintén dolgoztató kezdeményezést tesz tanácsossá, itt-ott egyedül lehetségessé, de legfőképpen a tanárok sok-sok gátlása, amely megbénítja a lendület merészségét és őserejét. E gátlások okai talán fel sem sorolhatók maradék nélkül. De egy bizonyos: a magyar pedagógiai köztudat most van alakulóban s így eddig a sok-sok vélemény és ötlet közepette kiki maga vívott véres csatákat önmagában a maga legjobb „módszerének" kialakulásáért, vagy a maga és mások okosságának útmutatása szerint talált rá a külső sikerre, a tanári munka értékének hosszú időn keresztül egyetlen fokmérőjére, vagy folyóirataink egy-egy újságbejelentő cikke — leginkább elméleti elgondolások! — alapján próbált, lendült, letört, vagy megfeneklett. Az egyszer magára maradt embernek nagyon nehéz az újban bízni, újra erőre kapni: s ha valahol, akkor a tanári nevelő pályán kell érezni, hogy nemcsak indítások áradnak egy mindenlátó erőközpontból, hanem ugyanonnan jönnek a biztatások, a bátorítások, az erőfokozások is. A most alakuló pedagógiai közvélemény bizonyosan sürgetni fogja nemcsak az organizmus kereteit, hanem az organizmus lelkét is. Az organizmus lelke pedig — Istennek hála — valóban épül. Ha egészen kiépül, akkor a nemzet minden napszámosa föl fog egyenesedni a személyes és mindent összefoglaló nemzeti munkaegység, munkaközösség magaslatára, ahol a magárahagyottság érzései helyett a közös kultúr-épület diktálja a sokkal lendületesebb munkatempót. Éppen ezért üdvözöljük szívünk minden reménységével az új törvényt, az országnak új tankerületekre való beosztását. A miskolci tankerület Tamedly Mihály dr. főigazgató úr Őméltóságában kapta meg vezérét, akinek európai látóköre, nagy képzettsége, finom érzéke a kultúra és nemzetnevelés minden tényével szemben, pompás összefoglaló ereje, munkára indító ritka képessége, de legisleginkább egészen objektív valóságérzéke mélységes tisztelettel és nagy reménységgel tölt el bennünket a jövővel szemben. Még csak bontakoznak oeuvre-jénak körvonalai, de már látni lehet, hogy a 51