Katolikus gimnázium, Miskolc, 1935

II. Ha elgondolom, hogy melyik órát szeretem a legjobban, mindjárt a természetrajzóra jut az eszembe, mert megtanít a természetet csodálni. (A Tisza.) A Tanár úr olyan szépejn elmagyarázza a fákat, a növényeket és az állatokat, hogy a természetraj zórákon úgy érzem magamat, mintha a rengeteg erdőségekben vagy alföldeken járnék. Szinte látom a mókusok ugrásait, a fák ringatózását (Az: AI<föld), a szántóvető emberek munkáját. Hoallom a búzakalászok suhogását, a nádas hangos madarainak (Az Alföld) lármáját és a pacsirta dalát. Mivel jól érzem magamat és sok minden szépet tanulók a természetrajzórákon, azért ezt az órát szeretem a legjobban. Petróczy Andor III. Én nagyon szeretem a természetrajzórát. Tiszta szívemből örvendtek, mikor hallom egy-egy társam felelését a növényekről, a szép sudár fákról (A rab oroszlán), a színes, csicsergő madarakról és a legkülönbözőbb állatokról, azoknak tulajdonságairól, általában életükről. Szinte magam előtt látom azokat ilyenkor, képzetem (Az Alföld) mellettük van és gondolatban (Az Alföld) kísérem őket talán nem is egyszer a sivatag homokján (A rab oroszlán), talán az Alföld síkjain. Ezért szeretem én a természetrajzot. Csorba Jenő Tartalmi reprodukcióknál, vagy az olyan dolgozatoknál, mint amelyet „Apám" címmel, A jó öreg korcsmáros, Egy estém otthon c. költemények olvasása után ezek mintájára írtak, a hatás természetesen sokkal erősebb. De ezeknél az olvasmánytól távolabb eső és egyszerre több forrásból táplálkozó dolgozatoknál is világosan látjuk az írók hatását. Egyes szavak és kifejezések (természet örök szópsége; képzetem; ringa^ózás) eredeti szerepükben és jelentésükben lépnek fel újra. Máskor, mint az I. dolgozatban, a virágok rajongó szeretete Gárdonyi Kék pilléjéből már elváltozva, de mégis erősen mutatva az eredetet, jelentkezik a gyermek írásában. Miffd a három dolgozatban láthatjuk Petőfi leíró módszerének hatását. A II. 42