Katolikus gimnázium, Miskolc, 1934

A IV. B) is érezte a zsúfoltságnak minden balkövetkezményét: idő­be került az összeszokás, időbe a még egymáshoz nem törődött tanulók közt elő-előadódó súrlódások elintézése, időbe a sok új tanulónak a vál­tozott tanárok részéről való megismerése. Az osztályfő legnagyobb pro­blémája volt, hogyan tudjon maga is, hogy tudjanak tanártársai elég alkalmat adni a sűrű feleltetésre. Voltak bizony nemcsak botlásaik, ha­nem bűneik is, melyeket az osztály erkölcsi épsége érdekében nem hagy­hatott kivizsgálatlanul az osztályfőnök. Bármilyen súlyos feladat le­gyen is az ilyen vizsgálat, éppen azért, mert a fiúk ösztönösen érzik, mennyire nehéz magát megtisztítania a káröröm és farizeusság ezer titkos szálától annak, aki társát följelenti, mégis becsületére vált az osztálynak, hogy a felderítésben a nemesebb irány győzött. Az osztály szelleme hát nagyjában és gyökerében mégis ép, mégis emberséges volt. Ez az emberséges épség csillogott keresztül a gyarlóságokon különösen akkor, mikor segíteni, gyámolítani kellett az elesettet, a tehetetlenebbet. Viszont egy-kettőre meg volt a legénykedő nemtörődömség, valahány­szor apró kötelességek teljesítéséről volt szó. Jelenti az osztályfőnök itt is, hogy sok az olyan mulasztás, melynek háta mögött nem az igaz­ság, hanem a szülői gyengeség a fedező. Súlyos, megbocsájthatatlan hiba. Élettörvény, hogy a bűnpalástoló szülő úgy bűnhődik, hogy el­veszti becsületét a fia előtt és így teljesen ki van szolgáltatva a fia parancsoló szeszélyeinek. Szomorú tapasztalat, hogy ezen az úton előbb­utóbb a fia veri meg az apját vagy bottal, vagy a botnál is súlyosabb erkölcsi ütlegekkel. — Tanulmányi tekintetben is sűrű volt a hanyag­ság, sűrű a számítás, sűrű az utolso hónapokban való munkakerülés. Többen voltak, akik arra számítottak, hogy negyediknél tovább úgy sem járnak s így majd csak átsegíti őket a könyörület. Persze, az ilyen könnyelmű hiedelem gyökerén keserű csalódás terem. Kirándulásuk a szentléleki romokhoz vezetett, hogy az osztályfőnök történelmi magya­rázata nyomán a Pálos-rend múltját a helyszín emlékeitől megihletve ismerjék meg. Az V. A) osztály jelentése örömmel állapítja meg, hogy az osztály kisebb létszáma (39 t.) lehetővé tette, hogy a tanítványok képességeit, gondolkodásmódját és jellemét megismerje és irányítsa a tanár, össze is melegedtek sűrű, közvetlen érintkezéssel. Tanulásuk az irodalmi ol­vasmány — magyar és idegen nyelvi! — súlyos terhei miatt eleinte nehezeben haladt, később beléjöttek a munkába. — Szép osztályünne­pélyeik voltak, különösen a Rákóczi-ünnep sikerült jól. Lázasan készül­tek, lázasan díszítettek, teljeís hévvel szavaltak, beszéltek, zenéltek és 47

Next

/
Thumbnails
Contents