Katolikus gimnázium, Miskolc, 1934

friss forrás mellett jóízű ebéd, utána lapdázás fejezte be az emlékezetes napot. A IV. A) osztály hatalmas tömegével (78 tanuló) emberfölötti munkát rótt tanárra, tanulóra egyaránt. Hogy fizikailag képesek legyenek dolgozni, először is az egészség föltételeire ügyeltek. A jókat és vezető egyéniségeket a gyengébbek irányításával, segítésével bízták meg. A szegényeken közakarattal szívesen segítették, de a szellemiekben kevesen mozogtak kitartással és szorgalommal. Kemény munka után a vezető temperamentumúak köré békéilettek a gyengébbek és kezdett kialakulni az osztálytársadalom, legalább körvonalakban. Bármilyen kemény beszéd is, kívánatosnak, sőt szükségesnek tartja az osztályfőnök a komoly lelki ismeretvizsgálatot a szülők és gyermekeik érdekében arról, ki nem való ide. Dönteni kell, mert a tanulás erőszakolása feltétlen katasztrófához vezet. - Kirándulásuk Sajólád, ónod, Hejőbába irányában zajlott le. Krónikásaik már friss humorral, gyakorlott tollforgatással örökítik meg élményeiket: pendül a humor az autóbusz-kordé sűrű népű erre-arrájárói, szárnyal a stílus, mikor Fráter György ládi kolostorbeli patinás emlékeit írják. A kalauzoló esperes úrnak forró' köszönettel adóznak. Emlékeik mintha az olvasóban is visszazsonganának.... A nagy tömegben bizony akadtak elbotlók: két iskolakerülőjüket csendben eltanácsolták; megtévedettjeiket, környezettanulmányokkal állapítva meg az eltévelyedés okait, gyökeres, de kemény szeretettel regulázták. Türelmes, de mindenre ügyelő munkával elérték, hogy az osztály magaviselete jó volt. Vezető érzésük — s ez volt a legvígasztalóbb! — alapjában a szociális érzés volt: a módosabbak szívesen segítették a szegényt, tapintatosan gondoskodtak uzsonnájukról, iskolaszereik pótlásáról, az erősebbek tízpercekben, de délután is oktatgatták a gyengébbet. Osztályellentétek, felekezeti differenciák nem voltak közöttük. Külön megemlíti a jelentés Patzier Bélát, aki a megbízható fiú mintapéldája volt, a tanári nevelőmunka pompás segítője, társainak szerető, komoly, kedves irányítója. Hiányzóik száma nem túlságosan nagy, noha voltak, akik ürügyekkel vezették félre a szüleiket és mulasztásaik igazolására mesterséges praktikákkal csikartak ki a szüleiktől bizonyítványokat. Szörnyűséges baj, ha a szülők nem arra nevelik a gyermekeiket, hogy a felelősséget minden mulasztásért viselni kell, hanem arra, hogy a valóságnak meg nem felelő állásfoglalásukkal kendőzik a fiaik munkakerűlését. Mindez meg nem történhetett volna, ha az apák, anyák sűrűbb és bensőségesebb kapcsolatot tartottak volna fenn az osztályfőnökkel. 46