Katolikus gimnázium, Miskolc, 1934

Ha ilyen komplikált ügy az osztályozás még normális létszámú osz­tályokban is, mennyivel kényesebb olyanokban, melyekben csak sokkal ritkábban kap alkalmat a tanuló arra, hogy polgári kötelességeivel szemben való aktív magatartását megmutathassa. Mennyivel kénye­sebb, ha a tanár-bíró őt állandó emelkedésekre köteles serkenteni, el­lenben képtelen ellenőrizni, vájjon vezetője serkentő felszólításainak eleget akar-e tenni a pörbefogott. A gyakorlati lélektan tisztázta már pozitív adatok alapján, hogy a gyermek akaratának iránygörbéje an­nál zegzugosabb, mentől labilisabb az idegrendszere. A zegzug mély­pontjait észrevenni, a süllyedő tendenciákat számon tartani, okos és mindig idejében esedékes beavatkozásokkal annyi injekciót biztosítani a süllyedőnek, vagy a mélypontjárónak, vhogy az fuldoklás közben ne érezze magát tökéletesen magárahagyottnak, ez a tanárbíró legfino­mabb, de talán legszentebb munkája is. Életmentés ez, valóban, igazán, mert nélküle valóban igen sok lesz a hajótörött. De nemcsak életmen­tés ez. Jófonnán egyetlen aktusa a tömegekkel dolgozó iskolának, a mely valóban, mélyen, minden cinizmust megmozgató, felsőbbrendű nevelö-aktns. Mert nevelni csak a segítés aktív és állandó munkájával lehet a fiatalságot. Fiatal lélekről rendszerint lepörög minden olyan nevelni szándékozó szó-munka, amely állandóan erkölcsi ideálokról zeng, de nem látja, hogy rengeteg apró-cseprőnek látszó tennivalója volna a szónokló nevelőnek éppen a magasztalt erkölcsi ideálok parancsolatjára és ezeket elmulasztja. A felnőtt nevelőnek többször az a gyö­keres tévedése, hogy apróságnak minősít olyasmit, ami a ma­ga idején és helyén egész világot jelent. Cs. Károly egykori negyedikes fiam a maga és 9 társa nevében keservesen pa­naszolta, hogy bennük egész világ omlott össze az egyik fél­esztendőben: az első intő-konferencia hatása alatt, az egyik derék szülő kezdeményezésére közös, jóravaló instruktort kaptak és kilenced­magukkal hozzáláttak latin gyengeségük kireparálásához. Keserves két hónapi munka után annyira vitték, hogy a kilencek egyrésze 3-as, másik része gyenge hármas házidolgozatokat tudott produkálni ma­gyarból-latinra való fordításban. Mikor az iskolában is kezdett mutat­kozni a haladásuk, egymásután jelentek meg a dolgozataikon a „?", „Te írtad?", „Honnan szedted?" című megjegyzések, amelyek révén derékba törött a fiúk minden jó igyekezete. Felületes szemléletnek va­lóban mindegy a látszat szerint, hogy hármas, vagy négyes van-e rá­írva a dolgozatra. De annak, aki dolgozik azért, hogy négyesből leg­alább hármasra emelkedhessék, összeomlást jelenthet, ha nem. veszi 36

Next

/
Thumbnails
Contents