Katolikus gimnázium, Miskolc, 1934

nemzettestbe. Ha szót kértek, megadtuk nekik a szót, abban a tudatban, hogy katolikus társadalmunk egész fejlődése úgyszólván ilyen differenciáló és integráló erők bölcs váltakozásaiban és a természetes vérfelfrissülésben van. Azt is tudtuk, hogy a katolikus társadalom jövője nem szorulhat a trianoni Magyarország szörnyű börtönfalai közé. Hittük, hogy el kell jőnie annak a boldogabb jövendőnek, amikor a katolikus magyar társadalomnak a gyakorlati életben is vállalnia kell e rája várakozó feladatokat: azt, hogy ipari, kereskedelmi, gyakorlati életben is vállalnia kell az evangéliumi nívó, evangéliumi ízlés, evangéliumi emberszolgálat szent feladatait és erre az időre sok-sok, gyermekszobássá edzett, eredetileg „gyermekszobátlan", tanult, pallérozott fejekre, kezekre, szívekre és lélekrejtö mechanizmusokra van szükség. Katolikus keserűség, hogy nincs kellő érzékünk igen sokfajta katolikus szakiskola szükségessége iránt. Nagystílű kezdeményezéseink (egri kerskedelmi iskola, gyöngyösi agráriskola, nőképző háztartási iskoláink) vannak ugyan minden téren, de ezek a kezdeményezések egyrészt szórványosak, másrészt túlságosan elmélet-alapúak ahhoz, hogy élet, önálló gyakorlat fejlődhessék belőlük. Pedig az Ora et labora szerzetesei és hitvallói, ha látnák Krisztus faber-volta és az ő labo-rá-iuk közti szerves összefüggéseket, ha látnák, milyen egyenes előretöréssel fúródik bele ez a faber-labam-vonal a maga szent, de mélységesen intelligens eleven erejével az emberiség közvetlen jövendőjébe, ha ihletné őket a két munkáspápa gyönyörű élet-enciklikája: bizonyosan vetekednének szakszerű katolikus szak- és munkaiskolák felállításában. Hiszen az volt valamikor a létalapjuk! Addig azonban, amíg ez a boldog idő ránk virrad — hisszük, a körülmények kényszerítő hatása alatt mentől rövidesebben! — nekünk belé kell nyugodnunk, s azt hiszem mindenkinek, aki nem olyan szerencsés, hogy splendid isolation-nal dolgozhatók, hogy katolikus középiskoláinkba törekszik, nem lévén más gyakorlati iskolája, sok olyan, aki nagystílű, mindenesetre a kor szellemi nívóján álló faber-ségre volna elhivatva. Belenyugszunk azzal, hogy a fac ex necessitate virtutem elvénél fogva nívósüllyesztés nélkül dolgozunk az okosabb és sokoldalúbb jövendőért. Különös miskolci okok is magyarázzák zsúfoltságunkat. Miskolcon jóformán minden közép- és polgári iskola telített. A reáliskola épülete a maga kezdetleges egészségtelenségével alig elégíti ki a gyermekük egészségét joggal féltó szülőtársadalmat. A most már gimnáziummá átalakuló reáliskola sem fogja a mi iskolánk zsúfoltságát lecsapolni mindaddig, amíg megfelelő épülete nem lesz. Hiszen első osztálya reálkorában is megtelt. Párhuzamos osztályokat nem állíthat, mert termei Kir. Kat. Gimnázium Értesítője 3 33