Katolikus gimnázium, Miskolc, 1932

19 nulókat. Ezen csak úgy lehet segíteni, ha a törzs-szókincs megállapítása előzetes adatgyűjtés útján megtörténik. Törzs-szókincsbe kell bekerülnie minden olyan szónak, amelynek előfordulása az auktorokban nagyon sűrű, másrészt mint szócsaládfő atyja, vagy anyja mindazon származékszavaknak, melyek képzés útján a családfőből, mint tőből jönnek létre. A sűrű előfordulás indexszámát kísérletképen Vergilius szókincsének rendszeres feldolgozásával próbáltuk megállapítani. Noha a nagy munka befejezve még nincs, hozzávető eredményeink vannak. Annyit elmondhatunk, hogy a sűrű előfordulás index-száma körülbelül 500 fcörül mozog. Ez annyit jelent, hogy nélkülözhetetlenek az auktormegértéshez mindazon szavak, amelyek a teljes auktorban körülbelül legalább 500-szor fordulnak elő. Bátran szótározásra, vagy tanári preparációra bízhatók ellenben mindazok a szók, melyek előfordulási száma az auktorokban 50 körül mozog. Ha ezeket szóritkaságoknak nevezzük el rövidség okáért, akkor igen érdekes tanulmány fejlődik abból, hogy kikutatjuk, hogyan is vannak a szóritkaságok és a legalább 500-as index-szavak feldolgazva az Olvasókönyvekben. Kiderül, hogy a magyarországi iskolai idegen nyelvtanulásnak az lesz az indulópontja, ha ebben a káoszban pontos előmunkálatok alapján rendet akarunk és rendet tudunk teremteni. Mindaddig, míg ebben a kérdésben teljes világosság nincs, csak tapogatódzó olvaskönyvek szerkeszthetők, inkább ötletek, mind rendszeres elgondolások révén. De a szókincs-törzs megállapítására még egy másik döntő mozzanat is van az előfordulás sűrűségén kívül: az, hogy milyen termékeny szócsalád atyja aiz illető szó és milyen egyszerű, a magyar észjáráshoz egészen közelálló és így sokszoros hallás után a magyar fültől is könnyen elsajátítható képzőrendszer hordozója. Ez még az indexelésnél is érdekesebb és különös magyar probléma. Voltaképpen arról van szó, hogy a szókincstörzs milyen alapszókat és milyen képzett szókat tartalmazzon. Arról van szó, hogy a szókincstörzs necsak fogalmakat ismertessen meg, hanem olyan utakat és módokat is, mellyel minden nyelv a maga egyéni módja szerint fogalmakból kiindulva bizonyos fogásokkal uj fogalmakat tud teremteni. Az az olvasókönyv tehát, mely biztos kulcsa lesz a magyar fiú számára a klasszikus, vagy modern nyelvi irodalmi olvasmánynak, csak igen nagy, igen gondos előtanulmányok alapján készülhet el. Az előtanulmányok alapja az iskolában hivatalosan olvasandó minden auktornak minden, a középiskolai olvastatás számára előírt része. Az előtanulmányok világosan meg fogják mutatni, mit kell a szókincs-