Katolikus gimnázium, Miskolc, 1932

18 a fősúlyt, hogy élő irodalmat olvastassunk. Apró, óráról-órára feladott pár soros részleteket olvastatott az írókból, leginkább azért, hogy az illető nyelv grammatikájának megfelelő gyakorlása lehetővé váljék s a szövegben előforduló nyelvtani kategóriákra a tanuló ráismerhessen. Ez a munka sokkal könnyebb volt, mint a mai, mert a) kevés szöveggel megelégedhetett ; ezért b) a szöveget nyelvtanilag teljesen és alaposan feldolgozhatta; c) a benne szereplő szókincset tisztességesen kipreparálhatta és megtaníthatta; tehát lelkiismeretes munkára nevelhetett és számon is kérhetett; d) az érettségin is magyarból-latinra fordított a tanuló, ami nyilvánvaló bizonyítéka annak, hogy az egész irodalmi oktatás egyenesen grammatikai okulás céljait szolgálta. Mikor az új tanterv a grammatikai okulásokat csak eszköznek tette meg s végső célúi a helyes szövegértést tűzte ki, könnyíteni akart s életszerűbbé akarta tenni a nyelvi tudományokat. Az új rend azonban éppen újszerű célkitűzésénél fogva nem elégedhetett meg apró szövegtöredékekkel, hanem valóságos szövegegységek értelmes, okos, magyaros fordítását sürgette. Nem gondolt azonban arra, hogy a megnövekedett és egységekké tömörítendő szövegek szókincse az alsófokú oktatásban egyáltalán nincsen előkészítve. Az olvasókönyvek szerkesztőinek teljes szabadsága van a szókincs alkalmazásában és feldolgozásában. A tanító tanár is szabadon választhatja ki az Olvasókönyv olvasmányai közül azokat a darabokat, melyek földolgozására elegendő ideje és alkalma van. Ezzel még nagyobb lesz a bizonytalanság a szókincs terén. Mikor aztán az irodalmi olvastatásra kerül a sor, olyan teher zúdul a preparáló és szótanuló ifjúság nyakába, hogy teljes bizonytalanság lesz úrrá a szókincs területén. Általános tapasztalat, hogy érettségi alkalmával nemcsak a iacio-iaceo-féléket zavarják öszsze a növendékek, hanem minden csak külsőre hasonló szó észbe juttatja a hozzá hasonlót, a jelentések is összekavarodnak. Nem is lehet ez máskép. A felsőosztályos fiú a napi átlag 20—20 szavas, 3 idegen nyelvi szókipreparálást és szómegtanulást egyrészt nem bírja meg, másrészt a szóformákat és szójelentéseket teljesen összekavarja. Az is főbenjáró nehézség, hogy a grammatikai osztályokban feldolgozott szókincs-törzs csak találomra szerepel a modern nyelveknél épp úgy, mint a klasszikusoknál. Statisztikai pontossággal megállapítható, hogy a modern nyelveknél a gyakorlati élet igényeit szolgáló szócsoport feldolgozására esik a fősúly s az irodalmi szavak megismerése az irodalmi olvastatás folyamán szinte egész új, szinte lebírhatatlanul súlyos problémák elé állítja a ta-