Katolikus gimnázium, Miskolc, 1932

16 egymást enni. Hogy ez mennyire lehetséges, mutatja a Szent Alajos diákok példája. Egyszerű, falusi gyerekek ezek, akiket fejük és vezetőjük, Tóth Zoltán Viktor pápai káplán úr rendszeres illem-oktatásban részesít és kosztoshelyeiken a közfelfogás tanúsága szerint kifogástalanul tudnak viselkedni. A testület megfontolás és tanácskozás tárgyává tette nem is egyszer azokat a nehézségeket is, melyek az osztályozással, a testület legkényesebb bírói funkciójával kapcsolatosak. Szinte általánossá vált az a meggyőződés, hogy egyetlen tanuló sem tekinthető csak numerus-nak. Emberpalánta minden tanuló, akinek talaja, földje, levegője, napja vagy éjszakája van és sem egyedisége, sem feslő személyisége, sem termelőképessége ,nem ítélhető meg igazságosan megfelelő környezet-ismeret nélkül. Ez a felismerés sok kötelességet ró a modern nevelőtanárra. Mindenekelőtt azt, hogy orvos-pedagógiai tekintetben is legyenek alapos ismeretei. Milyen jó volna, ha azt a sok fiatal tanárt, aki ma állástalanul ődöng ide-oda az országban, az államhatalom berendelné és akár egy esztendőn át valamilyen formában orvos-pedagogiai alapon képzésben részesítené ! Elemi iskolai tanító kollégáink legalább testtant tanultak valamilyen formában. Mennyivel nagyobb szükségünk volna erre nekünk, középiskolai nevelőtanároknak, akik sokkal többfélét vagyunk kénytelenek követelni a tanítványainktól s akik éppen ezért fokozottabb idegmunkára késztetjük őket! Mennyi tragikus ellentét szűnne meg iskola és szülőház között, ha ilynemű ismereteink világosan láttatnák velünk, milyen nagy különbség van tudás és a tudás eerdményének megmutatása, azaz produkció között! Valamit tudni nyugodt, otthoni környezetben egészen más, mint tudományunkat az iskolában előadni. Mivel pedig a tanár bírói funkciója egyedül csak a termeivényt, a produkciót veszi ítélkezésének alapjául, innen származik, hogy jó kalkulust elsősorban azok kapnak, akiket idegrendszerük nem hagy cserben akkor sem, ha egész világ szakad rájuk. Pedig kevés van a tanulók között, akiknek labilis idegélete ne volna, különösen ma, mikor hiányos a táplálkozás, rosszak a lakásviszonyok, mikor drága a világítás, kevés az éjjeli nyugváskor a levegő, kevés az okos vitaminfelvétel, nagy a tudatlanság a testi higiénia és táplálkozás tekintetében. Atléta erejű, erős mellű, izomélet szempontjából teljesen kifogástalan fejlettségű növendéket nem egyet láttunk, akinek idegélete szerfölött ingadozó és produkciója egészen megbízhatatlan, noha szorgalmát kétségbevonni nem lehet. A szuggesztibilitás érdekes eseteivel találkozunk tanítványainknál: szeren-