Katolikus gimnázium, Miskolc, 1932

24 a típuspéldák sorrendszerű egybeállítására és kidolgozására. Ezeket a példákat mindenekelőtt meg kel'l találni, aztán sorba is kell szedni őket. Azt tapasztaltuk ugyanis, hogy a legkezdetlegesebb tipusuak kidolgozása után már az is probléma a kezdőfokon, ha egy-egy tipus piás pzámadíatokiat 'thrt'almaz, mint a mintatipus. Ha. ez az eredetitől csak számszerű adatokban eltérő a feladat sikeresen (oldódott ímeg, akkor egy igen kedvező tömeghangulat keletkezik az osztályokban, amely kiválóan alkalmas az öröm és biztonság érzésének fokozására. Még úgy is temérdek volt a nehézségünk abban, mekkora eltéréseket engedhetünk meg a típusok között, ,hogy (az öröm Yömeghangulatát meg ne rontsuk. Általában minden tárgynál igyekeztünk ennek a kedvező osztályhangmlatnak a megteremtésére, amit úgy véltünk elérhetőnek, hogy lassan haladtunk, az alapokat biztosan (akartuk megvetni. Egyszerű problémák jó megmagyarázása és biztos begyakorlása mellett — úgy tapasztaltuk — az osztály zöme arra megy, amerre a tanár irányítja és így nem Ifösz olyan kerékkötés az előbbrehaladásban, amely a jóakaratnak haladását gátolná, a gyöngébbeknek szárnyát szegné. Viszont a sok és időben jól elosztott ismétlés lehetővé tette azok megindulását is, akik eleinte a kezdet nehézségeitől visszariadva, vagy a házi ellenőrzés hiánya miatt megtorpanva elmarta c?Lak. A hanyagokkal sok volt a bajunk. Számon tartottuk a hanyagságot az zal, hogy a noteszt Ifegtöbb helyen kiküszöbölve áttekinthető ülésrenddel tartottuk számon a feleleteket. Ebben a rubrikázásban a tanár egyénisége szerint külön elbírálás alá került minden felelet: külön jegyzés szólt a nyelvtannak, külön a szótanulásnak, külön az emlézésnek, külön a fordításnak, külön a számító készségnek, vagy elméletbeli jártasságnak stb. így volt lehetséges, hogy az érdeklődőknek felvilágosítást tudtunk adni nemcsak a hanyagságról általában, .hanem arról is, hogy ki miben (hanyagolja el a tanulmányait. Hazafias nevelésünk is túl akart emelkedni a szólamokon. Ködlő és nagyszájú magyarkodásnak éreztük azt, ha valaki a nagy nemzeti ünnepek • 1 lelkes hangulatában megrészegszik ,ugyan a saját szarvaitól, ,de áldozatokra nem hajlandó és nem áll meg alázatos tisztelettel a jinagyarság nagyszerű tényei, de még nagyszerűbb feladatai előtt. 'Szent ámulat a miagyar múlt, erős munkakészség a magyar jelen, bizakodó reménység a magyar jövő érdekében : ez volt számunkra a magyar eszmény. (Belekapcsolódás a nemzet ezer problémájába: a gazdaságiba, a nemzetiségibe, a vallások nemzeti együttműködésébe a közös jó érdekében, la nagyszájúság helyett igénytelenság és áldozatosság a hazáért ez — volt a jelszavunk. Ilyen hangulatban ültük meg nagy nemzeti ünnepeinket igaz áhítattal. Itt is volt rá gondunk, hogy kisebbek és nagyobbak megfelelő módon kapják meg a lelki táplálékot. A hősök napjait a temetőben rendezett ünnepséggel és a sírok felvirágozásával akar-