Katolikus gimnázium, Miskolc, 1932
20 hogy az élet építése valóban olyan apróságokból lesz lehetővé, melyeket a Hegyi beszéd etikájához alkalmazunk. Nemcsak a hittanárokra bíztuk tehát a vallásos nevelést, hanem az egész iskolai életben sürgettük a vallásosság nézőpontjainak érvényesülését. Eszmények után indnló nevelésünkben útjelző esztendő az ezidei. Sz. Imre lelkének gazdag tartalma ugyanis most már hivatalosan is életirányító faktora lett a katolikus iskolának azzal, hogy a nm. püspöki kar intézkedése hivatalosan is elrendelte a nov. 5. megünneklését. Jól tudjuk, hogy minden eszimény magas és az eszmények útján járónevelésnek főbenjáró feladata, hogy az eszményt először is megértesse, aztán megszerettesse. Krisztus adta erre a legjobb példát, mikor az Isteneszmély felséges magasztosságát emberformába öltöztette és az emberek nyomorúságait gyógyítva, őket fölemelve meghódította a szívüket. Az eszmény rideg Imagasságát Sz, Imrénél úgy óhajtottuk közelebb hozni az ifjúsághoz, hogy megkerestük élettörténetében azokat a mozzanatokat, melyek imponálnak az ifjúságnak. Szerencsére az Intelmek csak úgy ontják magukból azokat a szempontokat, melyek hosszú időre lehetővé teszik a nevelőnek a magasztos eszmény föltárását és földrehozását. Itt adtuk meg az eszmények útján járó nevelés elveinek fenntartásával a modern pszichológiai pedagógiának is azt,, amiveli tartozunk neki. Fiaink tanulmányainak eredményei fájdalom, nem mindenütt kifogástalanok. Ennek temérdek oka van. Osztályaink zsúfoltsága próbára teszi még a legjobb tanár okos időbeosztását is. Az elemi és középiskola áthidalatlansága temérdek nehézséget támasztott. Az új tanterv az idegen olvasmányok feldolgozásánál nem nyelvtani okulásokat helyez előtérbe, hanem irodalmi oktatást kíván, ami szinte leküzdhetetlen nehézségekkel jár, mert hiszen a szókincs módszeres felépítésével keveset foglalkozik a pedagógiai irodalom. Az is szembeötlő, hogy a nem indogermán anyanyelvű magyar tanuló sokkalta nagyobb nehézségekkel találkozik nemcsak a szókincs elsajátításában és begyakorlásában, hanem a szerkezetek megértésében és beidegződésében is. Matematikai oktatásunk túlságos nagy anyagot ölel fel a begyakorolhatóság rovására. Természettudományunk biológiai alapvetésen épülne Jel, de a IV. osztályba helyezett kémia csak jó közepes tehetségű tanulóknak teszi lehetővé a teljes megértést és így /a fundamentum' megépítése nem mindenben isikeres. Tankönyveink általában hosszúak és tudományos színvonaluk mellett sem mérlegelik, milyen szakaszolással, milyen imondatrenddel, milyen szerkezettel- szolgálhatják legjobban a nagy célt: a tanulótömegek figyelmének meg-, nyerését és lekötését. Lélektani tekintetben általában hiányzik belőlük az a tervszerű,, könnyed művészi • felépítésmód, amely annyira jellemzi pl', a francia iskolakönyveket. A mieink szeretnek koturnusokban járni, részletekbe merülni lés így arra késztetik a tanárt, hogy- részleteket hagyjon el, ami az*
