Katolikus gimnázium, Miskolc, 1932

18 is forró köszönettel adózik minden kollégájának, minden szülőtársának, akik nagylelkűsége lehetőivé tette, hogy sok, különben keserű könnynek kiszáradt a forrása és öröm, vagy legalább is jóleső megnyugvás fakadozott a helyén. Isten áldását kéri azokra a jó emberékre, akik az osztályok szellemét az em­berséges együttérzés vizeire vezették, azokra, akik a Szent Alajos Diákszö­vetségben ez idén is 80 olyan szegény, tehetséges magyar falusi tanulónak adtak ebédet és vacsorát, akik e nagy jóság nélkül elkallódtak volna; Isten bőséges áldását kéri az igazgató az egész ifjúsággal a Szent Alajos Diák­szövetség fáradhatatlan gondozójára, Tóth Zoltán Viktor pápai titkos káp­lán úrra. Ugyanilyen szociális érzés, jövőbe látó tekintet vezette a Diósgyőr­vasgyári Szent Imre Diákszövetséget is; ez a szövetség körülbelül' 10 diák­nak adott több-kevesebb anyagi segítséget és bőségesen ellátta őket lelkiekkel. Hálás köszönet legyen érte a Szövetségnek, valamint irányítójának, Csinta­lan József esperes-plebános úrnak. Istennek bőséges áldása szálljon azokra a tanulókra is, akik a karácsony szent ünnepét feledhetetlenné tették azzal, hogy maguktól! elvont garasaikból kis tőkét teremtettek, amelyből jóravaló szegény társaikat megajándékozhatták. Maguk szemelték ki a megajándéko­zandókat, maguk néztek széjjel a nyomorúság erdejében. Valamikor Pod­horszky Győző a Sportkör keretében kezdeményezte ezt a szép akciót. Ma már a Sportkör keretein túl minden osztály magáévá tette a szép ügyet és az osztályfők buzgó közreműködésével intézeti megmozdulás ez az akció. Csak az a nagy kár, hogy a köz-szeDem kimondhatatlan kárára nincs egyetlen olyan termünk sem, amelyben az egész ifjúság és egész szülőtársadalom ösz­szegyülekezhetnék, hogy ilyen alkalmakkor együtt lehetne minden, az inté­zethez tartozó és lehetne mindenki egyformán egymás épülésére. A szociális érzés ápolásához és elmélyítéséhez tartozott az is, hogy a Mária Kongregáció különös szeretettel ápolta a missziók gondolatát. Missziós filmet is mutatott be az idén is és jövedelméből elég tekintélyes összeget jut­tatott az egyház nagy terveinek megvalósításához. Ez a gondolat azért is nagyon a fiatalságnak való, mert rámutat a szociális kérdésnek szellemi ol­dalára, szellemi kapcsolataira, amelyek kidomborítása nélkül a krisztusi szo­ciális érzés közönséges kenyér- és .tejosztó akcióvá zsugorodik össze. Hogy kenyér-, tej-, fa-osztás a tárasadalom nagy elesettsége korában mind kari­tatív működések szükségesek és célszerűek, azt jól tudjuk. De a [krisztusi szociális érzés első sorban arra törekszik, hogy meg ne alázzon senkit az alamizsnálkodással, hanem 1 a suum cuique alapján állva oda lépjen az em­bertestvér mellé és bizalmat, erőt, munkaképességet, munkaalkalmat adjon a felebarátnak. Nincs ugyanis nagyobb megalázása az embernek, mint ha alamizsnaképpen kapja meg, amit az élettől férfias munka árán k el'Jen e el­birkóznia. Ezért ügyeltünk arra is, hogy p, szociális érzés a fiúk gondola­tában ne legyen teljesen egyértékü a charitatív actio-val. Törekedtünk arra,

Next

/
Thumbnails
Contents