Katolikus gimnázium, Miskolc, 1930

86 az is befolyással volt az általános eredményre, hogy az előző tanévi V. C) osztály megszűnése következtében sok új tanuló került az osztályba s ez az osztálynak 5 év alatt kialakult egységét megbolygatta. Ezt, valamint sok más körülményt, melyek befolyással voltak a tanulók magaviseletére és előmenetelére, megtárgyaltuk a január hónapban megtartott szülői osztályértekezleten is. Ezen a szülők szép számmal vettek részt, hogy a tanári testülettel együtt beszéljék meg az esetleges tanulmányi vagy erkölcsi hiányokat és keressék az orvoslás módjait. Az értekezleten az elnöklő igazgató bevezető szavai után az osztályfőnök tartott rövid előadást arról, hogy milyen könyveket olvasson az ifjúság. Az előadást igen élénk és magvas vita követte, amelyben a megjelent szülők legnagyobb része résztvett. A vita lezárása után az osztályfőnök felvilágosítást adott a szülőknek fiaik magaviseletéről és tanulmányi előmeneteléről. Az osztály egészségi állapota kielégítő volt. Kisebb betegeskedések az egész év folyamán előfordultak, de nem nagy számban. Súlyosabb betegség csak néhány volt; egy tanuló betegsége miatt kimaradt. Egész éven át 1 órát sem mulasztottak: Barcaházi, Barta, Csík és Takáts. Tanulmányi előmenetel: Hittan. A fiúk nagy buzgósággal törekedtek a helyes és biztos lelkiismeret kialakításával Isten szeretetére, az Ő akaratának megismerése és törvényeinek teljesítése által. Az évvégi összefoglalás szempontja: Az isteni és emberi törvények helyes meglátása és betartása hogyan tökéletesítik a diák erkölcsi életét. Dicséretes eredményt értek el: Barczaházi József, Behina Dezső, Bíró István, Folkmann Miklós, Szitás István, Vucskits Jenő. Magyar. Az osztály tananyaga a poétika: a költői műfajok elmélete és fajai a megfelelő iskolai és magánolvasmányokkal és az esztétika alapelemei. A tanulók szorgalmasan tanultak. A tankönyv olvasmányain kívül az iskolában olvastuk Arany: Balladáit, A szigeti veszedelmet és a Bánk bánt a maga teljes egészében, azonkívül az Egy magyar nábob első fejezetét, amely a szereplők összehozásában mintaszerű. A Bánk bánt úgy olvastuk, hogy minden szereplő beszédét más-más fiú olvasta, ami nagyon tetszett a fiúknak. A balladákat és költemények legnagyobb részét sujet alakjában raktuk el emlékezetükbe, hogy necsak gondolat- és érzésvilágukat növeljük, hanem stílusukat is kifejezőbbé és gazdagabbá tehessük. A tanulók szívesen tanulták ezeket a sujet-eket. A tanulók szorgalmasak voltak, mégis szomorú jelenség, hogy a tanulók olvasási kedve az előbbi idők tanulóiéhoz viszonyítva