Katolikus gimnázium, Miskolc, 1930

16 szó valóban meghasadt kis szívből, megrendült kis lélekből patakzanak. ígéret is, adott szó is könnyen csordul ki abból a szívből, abból a lélekből, mely úgy érzi, hogy most az előtt áll, aki valahogyan présbe akarja csavarintani. Hogyne szabadulna ígéret és adott szó árán is a présbecsavarintástól az, akinek ethikai fejlődéséről még csak az apostol szavai állanak: Non potestis portare modo! Ugyanezokért csinynyán és finoman értékeli az adott ígéreteket s azonnal fontolóra veszi, igazi ígérettel, vagy csak a szabadulni óhajtónak rövid útas lelkikönnyítésével áll-e szemben, mely egy-kettőre kisegíti a vergődőt a kalitkából. Sőt önmagát is ellenőrzi a döntő bíró s valahányszor az az érzése támad, hogy mély ráhatás helyett a kelepcébe kerültség hangulata lett a döntés pillanatában uralkodóvá. Benne van a döntő bíróban saját átélései nyomán az a tudat is, hogy komoly elhatározás után legtöbbször megindul ugyan a munka, de a visszaesések sűrű sora tarkázza az előrelendülés útját és a visszaeséseket is belészámítja az emelkedésbe. Nem haragszik hát a visszaesőre, hanem örök optimizmussal ott fogja meg az ügyet, hogy bizonyos tekintetben még a visszaesésnek is örül, mert ahol visszaesés van, ott legalább lendületnek is kellett lennie és ebből a volt lendületből akar újabb lendületet létrehozni. A visszaesések egyre kisebb számából élmény fakad benne arról, hogy milyen nehéz a lelkiismeretből fakadó haladás pályája. — De benne van végül a döntőbírónak ítéletében az is, hogy teherbíróképesség bölcs megállapítása nélkül semmi nem történhetik a lelkiismeret irányításában. A teherbírás megállapítása teszi a nevelőt bölccsé és igazságossá. Az a növendék, aki egyelőre a „csibészség", vagy a „kriticizmus" vizein evez, ott kapja a maga cinikus ideológiájának első megrendülését, amikor az igazságosság életbeléptetéséért és állandó érvényéért folytatott küzdelem erővonalai hatalmas arányokban bontakoznak ki előtte a tanárja, vagy vezetője lelkéből. Ellenben a cinizmusának napról napra erősebb alapot vet az élet, ha a nevelő és nevelendő légkörében semmi nyoma nincs annak, hogy a teherbírás, teherviselés problémái élő erők, amelyek igazságosan szabályozzák a vezető követeléseit, igazságosan vetik latra a tanuló szolgáltatmányait és így jogi alapját biztosítják a kitartó igazságszolgálatnak. E tekintetben rengeteg a munkánk különösen azért, mert a magyar középiskola a maga sokféle tennivalójával messze-messze meghaladja a teherbírás határait. Az Utasítás és a vastag tankönyvek akkora választási szabadságot biztosítanak a vezetőnek az anyag kiszemelésében, hogy még a legbuzgóbb és legjobb pedagógus-tanárok is könnyen beléesnek a túlkövetelések hibájába. De maga az iskolázás rendje is túlságos sokat követel elméletileg attól a magyar diáktól, aki sokkal kedvezőtlenebb körülmények között nevelkedve, mint nyugati indogermán társai, ugyancsak nyolc év alatt köteles elsajátítani nem