Katolikus gimnázium, Miskolc, 1929

13 és finomabb az érzülete kollégáival szemben. Az igazgató ehelyütt külön is köszönetet mond neki azért, hogy a vállára rakott igen súlyos feladatokat zúgolódás nélkül viselte és emberül megoldotta. — Amerikából érkezett meg testületünk másik derék, müveit és talpig-ember tagja, Komán Andor és az újvilág világáramlataiban megfürödve, friss lelkességgel vette vállára az egy évvel ezelőtt megszakított munkát. Éles szeme sok minden jót látott meg az amerikanizmusból, de nem volt vak bámulója a technikai csudáknak: meglátta bizony azt is, hogy a sok technikai műremek, &z embernek örök értékei közül nem egyet mar meg és semmi szükség nincs arra, hogy vakon, az öreg Európa történelmi fejlődése folyamán kiteljesedett értékek megtagadásával hódoljunk a technikázás mammonjának. Felhívta azonban az első módszeres értekezleten tartott szép előadásával a figyelmünket arra, hogy a praktikus amerikainak sikerült olyan gyakorlati módszereket megkonstruálnia, amelyek objektívebbé teszik a tanuló munkájának megítélését. A „íesf'-ekröl szóló előadását annál nagyobb érdeklődéssel hallgattuk, mert magunk is régen túl vagyunk az ósdi pedagógiának azon a felfogásán, amely tudni sem akar az ítélkező tanár tévedhetéseiről. A „fesí"-ekről szóló előadás sok elmemozdító gondolatot adott s ha már megismerkedtünk az amerikai emberlátás' pro-ival és kontrá-ival, meg akartuk ismerni módszeres előadás révén a mi emberlátó szisztémánkat is; éppen ezért kértük fel Lezsánszky Ferenc kollégánkat arra, hogy tartson nekünk gyakorlati előadást az osztályozás problémájáról. Lezsánszky gyakorlat és elmélet alapján tartott erről a tárgyról a második módszeres értekezleten igen sikerült előadást, amelyben rámutatott az osztályozás nehéz, kényes és odiózus, mindazonáltal szükséges voltára s aztán megadta a döntő szempontokat, amelyek szerint tudás, készség, tevékenység, szorgalom, figyelem számbavételével feleletek, dolgozatok és munkásság alapján ítélnünk kell és ha ezt a sok mozzanatot figyelembe is veszszük, akkor valóban emberségesen és igazságosan osztályozhatunk. A tanártestület azonban kivette a részét abban a nagy munkában is, mellyel főigazgató urunk bizalma tisztelte meg. Főigazgató úrunk ugyanis a kötelező háziolmsmányok és betéve megtanulandó költemények valamilyen egységes rendjét akarta tankerületében megállapítani, s testületünk magyar szakos tanárait is véleményadásra szólította fel ebben a tárgyban. A véleményadást alapos megbeszélések, érdekes tanulmányok előzték meg s ebben a kérdésben főképpen Czuppon Elek, Országh József és Ádám János tanárok vették ki a részüket. Czuppon objektivitása még arra is kiterjedt, hogy sorok szerint vette számba a megtanulandóknak vélt költeményeket s az értekezlet imegvitatta objektív vizsgálatok alapján még azt az átlag-időt is, amely a megkövetelt munka elvégzésére szükséges. Országhnak és Ádámnak főképpen az olvasmányok esztétikai és ethikai értékére nézve voltak finomabb nehézségeit, láttatta meg a magyar tanításának, mikor azt a kérfinomabb nehézségeit, láthatta meg a magyar tanításának, mikor azt a kérdést is fölvetette, vájjon mi lehet az oka annak, hogy a .magyar irodalom