Katolikus gimnázium, Miskolc, 1929

12 Az iskola élete. Az évet augusztus 29-én az alakuló konferenciával nyitottuk meg. Szeptember 2. és 3. napján voltak a pótbeírások. Ugyancsak 2. és 3-án tartottuk meg a magánvizsgálatok írásbeli részét. Szeptember negyedikén volt a Veni Sancte. ötödikén az osztályfők külön az egyes osztályoknak magyarázták meg az intézet házi szabályait, az igazgató pedig a szülőket gyűjtötte össze a tornaterembe, ahol mintegy szülői értekezletet tartva velük, figyelmeztette őket a nevelés súlyos feladataira,, felhívta a figyelmüket iá. szülőiház és iskola teljes összemelegedésének nagy fontosságára, egy-két alkalmas szóval vázolta előttük, mennyire fontos, hogy a) modern pedagógiának az ifjú lélek mélységeit fáradhatatlanul kutató munkájában részt vegyenek, kérte bizalmukat, őszinteségüket és a nevelés nagy munkájában fáradhatatlanul részvevésüket. Ez a konferencia! ütötte meg azt a hangot, amely az igazgató s a tanárikar intenciói szerint az egész év folyamán végigzengett az intézet munkáján: bizalom tanár és szülő között; a föltétlen egymásrautaltságról való szilárd meggyőződés s az az alapprincipiuma a nevelésnek, hogy két egyenlő értékű és egyenlörangú erörendszer áll egymással szemben, amelyek közül az egyik szubjektív szeretetével, a másik objektív igazságosságával szolgálja a krisztusi életet, amelynek egyik alapigazsága: institia et pax osculatae sunt. Valóban, nincs igazság, amely annyira beléillenék a modern nevelő címerébe, mint ez: Justitia et pax osculatae sunt. Szeptember hó 3-án Jámbor György igazgató úr elnöklete alatt vizsgáltuk meg a magántanulók szóbeli feleleteit. Hatodikán kezdettük meg a rendes előadásokat és zavartalanul folytattuk őket június hó 14-ig. Tartottunk 2 módszeres, két ellenőrző, két osztályozó értekezletet, de az osztályfők és tanárok az értekezleteken kívül is sürün beszélték meg az egyes osztályok ügyeit s arra iparkodtak, hogy valóban megismerjék a növendékeiket, átsegítsenek kicsit és nagyot egyaránt a nehézségeken és így munkás életre bírják a tanítványaikat, A tanártestület szaporodott Folkner Frigyessel, a Gödöllőiről ide helyezett kollégával, aki hatalmas fokozója volt annak a sok jóakaratnak, amely testületünkben, Istennek hála, székel. Férfias egyenessége, udvariassága, kollégái iránt érzett igaz jóindulata, alapos tudása és módszeres jártassága igen nagy nyeresége intézetünknek. Lelkülete mintapéldája annak, hogy mentől mélyebb valakinek a legszentebb igazságokró.l való meggyőződése, annál úribb