Katolikus gimnázium, Miskolc, 1928

36 VIII. Magán-középiskolák. Katolikus középiskolák. Mielőtt a high schooltól búcsút vennénk, körülpillantunk az amerikai középiskolák táborában. Csak high schoolok vannak ottan? Nem. A „public high school", az ingyenes amerikai nép-középiskola (és annak olyan változatai mellett, mint: szakiskolák, továbbképző iskolák munkában álló gyermekek számára, esti iskolák, fiataloknak és felnőtteknek) a nyilvános középiskola mellett ott van a „privát secondary school", a magán középiskola. Az amerikai nyilvános középiskolákban nincs vallásoktatás, a nép nagy többségének vallásossága dacára. Az egyes felekezetek maguk végzik a vallástanítást, szombaton vagy vasárnap összegyüjtögetve ifjúságukat a többnyire templomokkal egybeépített tanteremben, vagy termekben. A nyilvános iskolákban magukban állami törvények tiltanak minden felekezeti, vagy egyébként parciális jellegű tantárgyat vagy tanítást. „Ennek következményeképen nyilvános iskoláink, ellenőrzésben és tanítás anyagában egyaránt, nemcsak nem-felekezetiek, hanem nem-vallásosak is. Sok ember „Istentelen iskoláknak" nevezgeti őket." A felekezetek nem adták ki kezükből teljesen a középiskolát, bár a felekezetek fenntartotta középiskolák száma aránylag nem nagy. Ezekben és a nem-felekezeti magániskolákban a tanuló fizet tandíjat: hol többet, hol kevesebbet, aszerint, vannak-e gazdag mecénásai az iskolának, vagy nincsenek. A következő táblázat mutatja a magániskolák fejlődését 1895. óta. Felekezet Iskolák száma | Tanulók száma 1895 1922 1895 1922 | Római katholikus 280 949 \2.777 87.049 Más felekezetek 630 494 39.664 48.285 Nem felekezeti 1270 520 65.906 51.307 Ez a táblázat a római katolikus középiskolák szaporodása mellett a nem-felekezeti magán iskolák fogyásáról s a többi felekezetek iskoláinak szaporodásáról számol be. Öntudatos, aktív iskolapolitika eredménye ez a szaporodás, aminthogy aktív és öntudatos az amerikai katolicizmus minden életmegnyilvánulása. Középiskoláinak száma azonban nem mértéke viszonylagos erejének és súlyának, mert a public schollal való konkurrálást, mintegy szakítást, nem tűzte ki célul. Gondoskodik ifjúsága vallásos neveléséről és a maga részéről is szaporítja a nagy Amerika temérdek iskoláját. XVIII. Mit tartsunk a high schoolról? Nincs biztos mértékünk. Végletek. Negatív és pozitív oldal. Az anyagi kultúra nem a legfőbb érték — s ezt Amerikában is sokan tudják. Az Egyesült Államok középiskolába járó diáksága ma már jóval több a három milliónál. Ez majdnem a fele a középiskolás korú ifjúságnak; itt idestova minden második gyerek jár legalább néhány évig a high schoolba.