Katolikus gimnázium, Miskolc, 1928

31 XIV. A high school-tananyaga mindenkire kötelező része s abból folyó rezignált következtetések. Sok mindenről kellene még szólanunk, ami a high school megértéséhez szükséges volna, de ennek a cikknek a keretei között legfeljebb utalhatunk még egyre-másra. S be kell fejeznünk majd a futólagos vázlatot, mielőtt több részlet feltüntetése által elevenebbé tudott volna válni. A curriculum, a tananyag tárgyalásából nem világít ki, melyek hát ennek az anyagnak állandó, mindenkire nézve kötelező elemei. Hiába, ez a szempont igen lényeges szemünkben. Európai mivoltunkból következik, hogy tudni akarjuk: mi az, amit mint magasabb, aprópénzre, kenyérre váltható, ismereteken felül álló értéket adnak át a jövő nemzedéknek, a jövő generáció vezető rétegének. Rövid lista. Igen szűk határok közé vonultak vissza a tanulmányok constans elemei. S ezek a határok sem véglegesek; gyakori betörések csipkézik, tarkázzák őket. Itteni szakemberek véleménye szerint a négy évfolyamos high school állandó elemeinek kellene lenniök a következőknek: 1) Angol nyelv és irodalom. Négy „egység"; vagyis négy éven keresztül teljes óraszámmal tanítva. Ennyit ajánl egy igen tekintélyes szakbizottság is: A National Joint Committeee on English. Mindamellett sok helyütt csak három egységnyit követelnek belőle. Egymaga hatod-, negyedrészét teszi a négy év egész anyagának. 2) Szociális tanulmányok. Négy „egység". Ide tartozik a történelem. Arra nézve, hogy mi legyen a négy év anyaga, nincs megegyezés és a „négy egység" követelménye is imaginárius, hiszen a közölt scrantoni Central H. S. programmja például csak két egységet vesz fel : egy-egy történelmi, vagy vele rokon tárgyat a két utolsó éven. S ahol négy évfolyamon szerepelnek e csoport tárgyai, a történelem ott is legfeljebb két évet kap (például: 1. társadalmi és jogi ismeretek, 2. modern történelem, 3. amerikai történelem, 4. „a demokrácia problémái"). 3. Természettudományi két egység). Ebben a két egységben azonban benne van már fizika, kémia, biológia, természetrajz, földrajz; illetve természetesen nem lehet mind benne, tehát számos tanuló kerülhet ki a középiskolából anélkül, hogy e tárgyak egyikével, vagy másikával, vagy többjével is egyáltalán találkozott volna. 4. Mathematika. A scrantoni hs. három kurzusa köziil kettőt el lehet végezni egy évi algebrával. Ez lenne az egész mathematika, amire a tanuló kötelezve volt a négy év folyamán, ha maga nem óhajtotta tüzetesebben tanulni. Azonban szakférfiak véleménye szerint ez is mellőzhető. A nyolc évi elemiben megtanították számolni, némely helyütt ott is tanulhatott egy kis algebrát, így hát, ha nincs kedve és tehetsége a mathematikához, nem kell kényszeríteni rája! 5. Zene és művészet. Sok helyütt kívánnak valamit belőlük, de kötelezővé alig teszik. A szakemberek sem javallják kötelezővé tételüket. 6. Testnevelés. A példának idézett programm kurzusai a két első éven teszik kötelezővé. Általában mind a négy éven szerepelni szokott a tanrenden. Játélíra, atlétikára különben nem nagyon kell „kötelezni" az itteni diákságot, sportol az eleget jószántából és van is hozzá ideje, alkalma. Ezek lennének hát az állandó elemek, a high school közölte ismeret-anyagnak az a" része, amellyel minden tanulóját ellátja. A mi szemünkkel nézve ez megdöbbentően kevésnek látszik. Helyénvalónak találjuk a nemzeti nyelvnek és irodalomnak tüzetes tárgyalását (a „nemzeti" nyelv és irodalom itt különösképen nem azonos a „hazaival"; az angolországit is felöleli). De már erősen keveseljük a történelmet.