Katolikus gimnázium, Miskolc, 1927

9 mai: a tanár szemét kinyitja, így az ifjúság szeme is szerencsésen kinyílhatik, mert idősebb és fiatalabb sub specie aeternitatis találkoznak a célok látásában és értékelésében, idősebb és fiatalabb találkozhatik a kedély kedves derűjében, idősebb és fiatalabb eggyé lehet az akarás és akartatás hatalmas művészetében. Azt hisszük, a komoly, mély vallásosság egyetlen eszköz arra, hogy a nagy korkülönbség ellenére tanár és tanítvány meg tudják egymást találni, örvendezni tudjanak egymásnak és együtt tudjanak közös, szent célok érdekében akarni. A miniszteri körlevél tartalmát azért ismertettük, hogy a szülők is tudomást vehessenek a körlevélben hangoztatott elvekről és elvei szerint rendezzék be a gyermekeik nevelésének minden függő kérdéseit. Az iskolánk a körlevél megjelenése előtt is a körlevél szellemében igyekezett hivatását betölteni. E körlevél csak megerősített bennünket abban, hogy helyes úton járunk. • A tanártestület, melynek taglétszáma Csellár Arnolddal és Gogl Dezsővel bővült, tanítani és nevelni akart. Sem a tanításnak nem adott elsőbbséget a nevelés rovására, sem a nevelésnek a tanításéra. Az a meggyőződés vezette, hogy szintézist kell adnia. E célból minden alkalmat megragadott arra, hogy nevelhessen: sokat érintkezett a szülőkkel, szívesen adott nekik tanácsokat és útbaigazításokat, meghallgatta a panaszaikat, igyekezett arra, hogy együttes munkával mentől jobban megismerhesse a növendékeit és mentől igazságosabban ítélhesse meg őket. De minden alkalmat megragadott arra is, hogy egyre tökéletesebb lehessen a tanítása is: ezért sokszor cserélt eszmét pedagógiai kérdésekről, sokszor vitatkozott módszertani és egyéb problémákról; egymás óráit ezidén már látogatta is, mert a tanárok létszáma a roppant zsúfoltságú osztályok mellett most már olyan órabeosztást engedett meg, hogy több szabad órája, akadt minden kollégának. Hospitált sűrűn az igazgató is. A hospitálások eredményeit az igazgató és a tanárok egymás közt állandóan megbeszélték s ahol módszertani, előadásbeli vagy más jobbítás volt kívánatos, iparkodtunk bevezetni. Sűrű megbeszélés tárgya volt konferenciákon és konferenciákon kívül a tanítás mentől konkrétebb, mentől érzékelhetőbb módja, különösen az alsó osztályokban, mert a kézzelfoghatóság hiánya,, úgy láttuk, sok gyermeknél elesettséget, kifáradási hoz létre, az pedig egyre nagyobb elernyedéssel jár. Sűrű megbeszélések folytak szemléltető ábrák, rajzok, grafikonok készítéséről, használatba vételéről, hogy a fiúknak mentől világosabb részleteket s mentől jobban összefoglalt, mentől jobban egynek látott egészet adhassanak. Konferenciáinkon minden tanítványunk viseletbeli és tanulmánybeli állapotát lelkiismeretesen, türelmesen számbavettük, az elmúlt esztendőbeli eredményekkel összevetettük a mostaniakat s úgy igyekeztünk a fiúkat haladásra, serkenteni. Ahol javulás mutatkozott, nem fukarkodtunk az elismeréssel; ahol stagnálás, vagy visszaesés mutatkozott, az okait igye-