Katolikus gimnázium, Miskolc, 1914

30 a tanári karnál, mely hazafias kötelességének tartja a rendkívüli időkhöz mérten rendkívüli buzgalmat kifejteni. Míg ezeket elhatározza a tanári kar, az iskola épülete még a mienk volt. De augusztus 30-án érkezett a város polgármesterétől egy leírat, amely az épületet a városi katonai szükségkórháznak jelölte ki. így épület nélkül maradtunk. Ez teljes változtatást idézett elő. Először is helyiség után kellett néznünk és új tárgyfelosztást kellett készítenünk. Sajnálattal váltunk meg modern berendezésű intézetünktől, de vigasztalt az a tudat, hogy a tudományok csarnokát ugyancsak más emberbaráti intézmény váltja fel. Sajnálatunkat tehát büszkeség váltotta fel, hogy ezáltal is adózunk a köznek. Buzgó és fáradhatatlan igazgatónk kopogtatott, kért és talált. A minorita rendház készséggel ajánlotta fel konviktusának három tágas termét, az állami polgári fiúiskola második emeleti helyiségeit, a református főgimnázium földszinti helyiségeit, a fémipari iskola egy termét, a törvényszék elnöke az esküdtszéki termet és a hozzátartozó helyiségeket. Ezek közül a konviktus és a református főgimnázium helyiségeit és a fémipari iskola termét vettük igénybe. Az állami polgári fiúiskola helyiségei nem üresedtek meg, amennyiben katonák foglalták el, a törvényszék készségét pedig megköszöntük azzal az ígérettel, hogy szükség esetén felhasználjuk a szívességet, amellyel itt találkoztunk. A minorita rendházban hat osztályt helyeztünk el és pedig délelőtt az I. a), I. b) és II. a), délután a II. b), III. b) és IV. osztályokat. A református főgimnáziumban a III. a), V., VI. és VII. osztályok találtak helyet a délutáni órákban. A VIII. osztály a fémipari iskolában foglalt helyet a délelőtti órákban. Helyiségünk tehát volt. Több helyen bár, ami a tanárok fáradtságát még inkább növelte, de szívesen vállalták a fáradalmakat. Ezek után némely tantárgyaknál óraszámcsökkenést kellett eszközölnünk, mert délelőtt csak 12 óráig folyhatott a tanítás, tekintettel a tantermek kellő takarítására és szellőztetésére, délután pedig csak hatig, tekintettel az esti órákra. A Veni Sancte szeptember 8-án volt, a beíratás 15-ig tartott. Az előadásokat csak 22-én kezdettük el, mivel vártunk a polgári fiúiskola helyiségeire s miután ide a katonaság szállt meg, a református főgimnázium helyiségeit foglaltuk el. A minisztérium a súlyos és az anyagiakban nehéz időket tekintve, atyai gondoskodással járt el a szülőkkel szemben. A beíratási díj ugyan kötelező volt, de mindenféle, a beíratási díjjal kapcsolatos díjak (ének stb.) fizetését mellőzte, a tandíjfizetésre pedig halasztást engedélyezett.