Katolikus gimnázium, Miskolc, 1914

31 Végre 21-én elkezdődött a tanítás. A tanár és a tanítvány megértette egymást, mindkettőnek lelkéből kisugárzott az a jelentőségteljes állapot, mely a jelen időt megállapítja. A tanár komolyan figyelmezteti a tanítványt a mai helyzet jelentősögére és arra a feladatra, amely éppen őrájuk vár a jövőben, mint az ujabb Magyarország támaszaira. A tanítvány pedig felfogja az intő szót és ennek jegyében indul meg az iskolai évnek. Eközben jelentős intézkedések jelennek meg és kérelmek érkeznek. A minisztérium, tekintettel a rendkívüli időre, megengedi, hogy azok, akik a mult tanév végén a VIII. osztályban javítóvizsgálatra buktak meg, azt azonnal letehessék és hogy azok, akik a mult tanév végén tartott érettségi vizsgálatokon egy évre buktak meg, ennek a vizsgálatnak megismétlését megkísérelhetik, feltéve, hogy katonasághoz bevonultak és ott erre szabadságot kaptak. Ilyen eset azonban nálunk nem fordult elő. A minisztérium felhívást intézett az igazgatóságokhoz, hogy a tanárok közül kik vállalkoznak gyakorló tanárjelöltek vezetésére jutalomdíj nélkül. A tanári karban négy megfelelő számú működési évvel biró és így vezetésre alkalmas tanár ajánlkozott önként. Majd több helyről jelent meg a tanári karhoz felhívás, hogy önként adózzanak a hadbavonultak hozzátartozóinak segélyezésére. A tanári kar tagjai tehetségükhöz képest örömmel fogadták a felhívást és ajánlották fel hónaponkint önkéntes adózásukat. A hadügyi kormányzat előreláthatólag kérést intéz az iskolákhoz, hogy a téli hadjárat idejére szükséges és a tea pótlására alkalmas szedercserjelevél gyűjtésére buzdítsák az ifjúságot. A kérés az ifjúságban termékeny talajra talált és fáradozásuk eredménnyel járt, amennyiben 25 kg. levelet szedtek és juttattak el rendelkezési helyére. A tanítás azonban nem sokáig folyhatott. A háború legnagyobb réme, az ázsiai kolera kezdett aratni katonáink között. A rémes betegség a harctérről Miskolczra szállított katonák között is fellépett s félős volt, hogy a lakosság között is elterjed. Ennek meggátlása végett a város polgármestere szeptember 28-án bezárta a város összes iskoláit. Erre a sorsra jutottunk mi is. A tanulóifjúságot hazaküldtük, kioktatva őket a védekezésről. Rövid munkálkodásunk félbeszakad, reményünk azonban nem csügged annak tudatában, hogy a hatóság óvóintézkedései megszüntetik a rettenetes járványt és ismét folytathatjuk munkánkat. Rákövetkező napon intézetünket, amelyet felszabadítottak kórházi rendeltetése alól, továbbra is lefoglalják és pedig a fertőző betegség gyanúja alatt álló katonák részére megfigyelő helyül.