Katolikus gimnázium, Miskolc, 1912
III. Polgár György f 1849-1913. A folyó tanévben intézetünket is gyász érte: Polgár Györgyöt, az új közoktatási törvény értelmében újjá szervezett főgimnáziumunk első igazgatóját gyászoljuk, ki hosszas betegség után f. évi január 31-én, a tanügy nagy kárára, megszűnt élni. Az az idő, melyet a tanári pályán eltöltött, folytonos láncolata a kötelesség buzgó teljesítésének. Örömmel, lángoló szeretettel kezdette meg pályáját; telve hévvel, tűzzel, szívvel, tervekkel, buzgalommal lépett a katedrára; lelke az idealizmus minden zománcától ragyogva, törekedett a magas cél felé, hogy győzelemről győzelemre vigye a haladás zászlaját. E nemes törekvéseknek jutalma az lett, hogy a közoktatási miniszter alig 8 évi tanárkodás után a jászberényi és két évre rá a miskolczi gimnázium élére állította mint igazgatót. Küldetése az intézet intenzivebb fejlesztése volt. Az új tanári karral, a tanítás idejének és anyagának pontos betartásával s módszerének helyes megválasztásával, a tanulóknak a szorgalmas és értelmes munkásságra való szoktatásával kezdette meg működését. A fegyelem fentartására az éber felügyeletet s a higgadt, csendes, gyöngéd és humánus, de azért atyai szigorral párosított bánásmódot honosította meg. Fáradhatlan buzgóságát a felsőbb tanügyi hatóság méltányolta is, 1889-ben miniszteri elismerést kapott a miskolczi kir. kath. gimnázium segélyző egyesületének megalapítása körül kifejtett buzgó működéseért és 1896-ban a vezető és ellenőrző tisztnek kiváló pontossággal és lelkiismeretességgel való teljesítéseért, 1901-ben pedig, 25 éves szolgálatának befejezése alkalmából, a tanügy terén kifejtett buzgó munkálkodásáért, végre 1910-ben, nyugalomba való vonulása alkalmából, O Felsége c. tankerületi kir. főigazgatónak legkegyelmesebben kinevezte. Polgár György mint tanár nem arra törekedett, hogy mindenáron tündökölni akarjon tanítványai előtt feltűnést keltő ismereteivel és