Katolikus gimnázium, Miskolc, 1911
5 A Hold már nem tündököl, ki hűlt a szerelem e csillaga s csak a jótékony Gondviselés hagyta meg ezt antropocentrikus felfogás szerint az emberiségnek. E gondolatok jutnak önkénytelenül eszünkbe a következő sorok olvasásakor: Mily szerény ott — egykor majdan Csillaga a szerelemnek, 1 Óvja őt meg ápoló kéz Vigaszul a földi nemnek. (I. 37—40.) A következő sorok pedig a hullócsillagok költői rajza : Mennydörögve zúg amaz le, Távulnan rettegve nézed: S kebelében milljó lény lel Boldogságot, enyhe békét. (I. 33—36.) Mily félve nézi a természet egyszerű gyermeke csillagos nyári éjszakákon, miképen hullanak le a csillagok s borzadva gondol arra, hogy mikor hull le majd az ő csillaga. Naiv lelke azt hiszi, hogy minden földi halandónak külön csillaga vau s e csillagnak a többihez való állása magyarázza élete folyását. Téves hit, mely a XVII. században még általánosan elterjedt volt, úgyannyira, hogy az uralkodók udvari csillagászai egyenesen ezzel foglalkoztak. A XVII. évszáz áltudományos légkörében érezzük magunkat, midőn a VIII. színben Ádám mint Kepler ezzel keresi kenyerét. A komoly tudomány nem tud itt érvényesülni, a komoly tudós babonáknak kénytelen áldozni, uralkodók időjóslójává lesz s bolondítja a világot s önmagát. Állítsd fel, Kepler, horoskópomat, Rosz álmám volt az éjjel, rettegek, Mi conjuncturákban van csillagom. Baljóslatú jel tűnt fel udvarában Már múltkor is, ott a kígyó fejénél. (VIII. 1915- 1919.) Felállítja tehát Rudolf császár felszólítására a horoszkópot 2, azaz meghatározza az ekliptikának azon pontját, mely Rudolf császár születése alkalmával a látóhatáron fölkélt. Az eget azután terekre, úgynevezett „házakra", „udvarokra" osztja be, melyek mindegyike fölött egy-egy bolygó uralkodik. Ezen házaknak az ember születése alkalmával való helyzetéből lehetett volna azután az ember jellemét, élete sorsát megjövendölni. Majd megvizsgálja, hogy milyen conjuncturában van Rudolf császár csillaga, azaz milyen az ő élte csillagának egy bizonyos időpontban más csillagokhoz való viszonya. A császár fél, hogy „baljóslatú jel tünt fel udvarában" 3, amely bizonyára veszedelmet jelent az ő sorsában. 1 Morvay Győző (ugyanott, 297. oldal) a szerelem csillaga alatt Alexanderrel ellentétben a Földet érti. 2 V. ö. az Alexander-féle kiadás 101. oldalának jegyzetével. 3 VIII. 1918. sor.