Katolikus gimnázium, Miskolc, 1911

20 Mily megrázó rajza e néhány sor a jövendő sivár képének. Szinte elretten az ember már a gondolatától is annak, hogy a Nap kihűltével örök jég és éj borul a Földnek még egyenlítői tájaira is. Mostanig még csak a sarkkörök vidékének rajza e néhány sor s annak is csak az év egyik-egyik felében, de elkövetkezik az idő, amikor már hiába vágyik az egyenlítő vidékeire, Oda , hol pálmafák virulnak, A napnak, illatoknak szép hónába, Holott az ember lelke erejének Öntudatára fejlődött egészen. (XIV. 3767-3770.) S minő korcs alak, torzkép az ember. Az északi sarkkör félénk eszkimójának mesteri rajzában testesíti meg a jövendő emberét, ki megeszi a fókát, mert ez felfalja előle a halat, a hal pedig a férget. Küzdenek tehát mind a létért.

1 Nem más jogcím biztatja föl az eszkimót, hogy a fókát leölje, csak a megélhetés vágya; s győz az, aki erősebb. E gondolatok tolmácsolója e néhány sor: Lucifer: Hát ahhoz a fókához mily jogod van, Hogy éltével váltod meg a tiédet? Az eszkimó: Hogy bírok véle: hisz látom körűlem Miként eszi a férget fürge hal, Halat a fóka, a fókát meg én. (XIV. 3824—3828.) A megélhetésnek ezen gyötrő, kínos gondja megöl az emberben minden emberi érzést, kiöli az embertársi szeretetet. Ellenséget lát minden embertársában, ki el akarja kaparítani előle az eledelt, a fókát. Leüti tehát felebarátját, az ügyesebb, leleményesebb, erősebb győz; ime ismét a „létért való küzdelem". Ádám: Sokan tengődtök-é még e vidéken ? Az eszkimó: Sokan bizony, többen mint ujjamon Számíthatok. Szomszédimat, igaz, Agyon verém már mind, de hasztalan, Mindég kerülnek újak; s oly kevés A fóka-faj. Ha Isten vagy, tegyed, Könyörgök, hogy kevesb ember legyen S több fóka. (XIV. 3906—3013.) Antropológiai tudás is kiérezhető Madách ezen soraiból. Az etnografia tanításaiból tudjuk, hogy a természeti népeknél még nem fejlődött ki a mennyiség tüzetes ismerete. Csak kettőig, háromig tud számolni az ausztráliai; az eszkimó is már a tizen felüli mennyiséget a „sok"-kal fejezi ki Madáchnál. A szellemi műveltség alacsony fokon áll a mai természeti népeknél s ugyanilyennek tünteti föl Madách a jövő korcs emberének az értelmi világát is. Az eszkimó rajzával tehát kettős célt ért el. 1 Darwin „struggle for life"-je nyer kifejezést e sorokban.