Katolikus gimnázium, Miskolc, 1911

18 Más százezer testvérrel foglalá el A legbujább tért a lengő kalásztól; Nagy gyermekek kedves játékszere. (XII. 3310—3314.) Most már csak az él, ami szükséges. Nem kell az embernek hiábavalóság, kenyér kell s nem virág. Sőt már azon fáradozik a falanszter tudósa, hogy szerves anyagot állítson elő, mert szerinte Az organismus titkai közel Állnak ma is már a fölleplezéshez. (XII. 3410—3411.) Nézd, nézd, hogyan forr, nézd, miként ragyog, Itl-ott tünékeny alakok mozognak, Ezen meleg, e jól elzárt üvegben, A vegyrokonság és ellenhatás Mind összevág és kényszerűive lesz Engedni az anyag kívánatomnak. (XII. 3426—3431.) Kémiai módon akarja létrehozni a szerveseket a tudós, a kémiai törvények ismeretével akarja elérni azt, hogy vegyrokonság és ellenhatás révén a holt anyagokból élőt teremtsen. Kísérlete meddő marad, az életszikrát

1 nem adhatja meg az ember az anyagnak, az élet az Alkotó műve. Nyilvánvalóan kitűnik tehát Madách teisztikus világfelfogása is. A falanszter tudósa nem volt képes élőlényt teremteni. Hiába kísérletezett, nagy munkája meddő maradt. De még a meglévők között s első sorban az emberek között sem sikerült egészen önkényes csoportosításokat teremtenie, melyhez az alapot a frenológia adta volna. A koponya alakjából nem lehet a lelki tehetségek fejlettségére vagy fejletlenségére következtetni. Túlhaladott álláspont már Gall József orvosnak a XIX. évszáz elején kifejtett elmélete, mely szerint minden lelki tehetségnek külön székhelye van az agyban. A lelki tehetségek bonyolult folyamatok s több különbözőből lehetnek összetéve. A frenológia felfogását talán senki sem érzékeltette költőibben, mint Madách a falanszteri színben. Az emberek számozottan élnek, minden gépiesen történik. Az egyén elvész, csak a tömeg érvényesül. Egyéni akarat nincs, az történik, amit az egyes embercsoportok aggastyánjai akarnak. Ők döntik el a pályaválasztást, ők a rend őrei is. Im, épen a munkáról térnek haza az emberek. Este van. Az aggastyán felelősségre vonja Cassiust

2, ki még mindig nem szokott le verekedő természetéről. Még mindig szangvinikus természetű. Különben koponyaalkata is elárulja e rossz hajlamát. 1 Tudós: Egy szikra kell csak, és életre jő? Ádám: De azt a szikrát, azt honnan veszed ? Tudós: Csak egy lépés az, ami hátra van. (Xll. 3455—3457.) 2 Cassius és Brutus szúrták le Caesart.