Katolikus gimnázium, Miskolc, 1911

11 Merthisz végelemzésben ez az élet célja. Akár egy napig éljen a bizonyos lény, mint például a tiszavirág nevű rovar, akár évszázadokig, mint valamely hatalmas fa, a faj szempontjából csupán csak az a fontos, hogy gondoskodott-e utódokról. Lucifer igen mélyrehatóan, szól a természet ezen örök törvényéről, midőn ezeket mondja : Minden, mi él, az egyenlő soká él, A százados fa, s egynapos rovar, Eszmél, örül, szeret és elbukik, Midőn napszámát s vágyait betölté. Nem az idő halad : mi változunk, Egy század, egy nap szinte egyre megy. Ne félj, betöltöd célodat te is, Csak azt ne hidd, hogy e sár-testbe van Szorítva az ember egyénisége. Látád a hangyát és a méherajt: Ezer munkás jár dőrén össze-vissza, Vakon cselekszik, téved, elbukik, De az egész, mint állandó egyén, Együttleges szellemben él, cselekszik, Kitűzött tervét bizton létesíti, Míg eljön a vég s az egész eláll. Portested is széthulland így, igaz, De száz alakban újólag felélsz És nem kell újra semmit kezdened: Ha vétkezél, fiadban bűnhödöl, Köszvényedet ő benne folytatod; A mit tapasztalsz, érzesz és tanulsz, Évmilliókra lesz tulajdonod. (111. 517—539.) Az emberi lét célja sem egyéb materialisztikus felfogás szerint mint gondoskodni a faj fenntartásáról. Egyúttal azonban okszerűen és józanul is kell élnie az embernek, nehogy a különböző nyavalyákat az utódok örököljék. Szó van itt tehát az átöröklésröl, mely szerint a szülők egyes vonásai, jellegei, jók avagy rosszak az utódokra szállnak, miáltal ezek módosulnak, eltérnek a faj csupán csak eredeti tulajdonságaival felruházott egyéneitől. Ezek már bizonyos gondolatok, melyeket Madách nyilvánvalólag az akkori természettudományi mozgalmak eredményeiből, Darwin világhírű irataiból merített. Valóban oly gondolatok, melyek Madách eme filozófiai munkájának vagy legalább is egyes részleteinek természetfilozófiai jelleget kölcsönöznek. Az élőlények élnek, fajuk fenntartásáról gondoskodnak. — Hogy ez utóbbi természeti törvénynek megfeleljenek, el kell érniök életükben azon fokot, midőn már ivarérettek. Különböző állatoknál különböző ez az időpont. — Vannak, melyek nagyon hamar ivarérettek s vannak viszont, melyeknél csak később jelentkezik ez érettség. Az ivarérettek képesek azután az új nemzedékek létrehozására, melyek vagy rögtön a születés után,