Katolikus gimnázium, Miskolc, 1910

8 csinosság, ékesség ép oly mértékben nyelvújítás, mint stílusújitás. A A nyelvújítás főképen az ízlés megújulásában nyilvánult. — A nyelvnek új fogalmakhoz való alkalmazása éppúgy nyelvészeti, mint stitisztikai ügyesség. A kiváló stilisz/a egyéni elemeket olt a nyelvbe. Egyéni kezdeményezései elterjedésével gyarapította a nyelvet, stílus fejlesztésével újította. Nyelvújításunk mindkét téren sokat tett. Elhanyagolt irodalmi nyelvünkön sokat bővített. Azt sem tudtuk, mi kincsünk van nyelvünkben. A legnagyobb baj az volt, hogy nem tudtuk ízléssel alkalmazni azt, amink még meg volt. Az irodalmi stílus reformot várt: ez lett főoka a nyelvújításnak.

1) Báróczi teljesen a régi nyelv alapján áll Hiszen Erdélyben 1763-ig „mind a polgári igazgatás, mind pedig a törvényes dolgok mind magyarúl fojtanak." Harminc egy néhány esztendővel ezelőtt pedig meg az 11 Udvari cancelláríára is magyarúl irtanak fel."

2) S így a magyar nyelv, amelyet hazájában

1) tanúit némi fáradtsággal ugyan, megegyeztethető volt a francia szöveggel. Újításainak nagy részét megtaláljuk Hallernél, „a kinek — írja Marm. Elölj, beszédében a'Magyarságban egész ne nzetünk megesméri érdemét, a kinek magam haszontalan igyekeztem nyomdokát elérni." Marmontel fordítását „Meséknek" nevezi Báróczi, mert Hallernek is tetszett a mesének nevezetével élni. ..Telemachusának XVII. könyvében, neki pedig ez a „legnagyobb ok" arra, hogy szembe merjen szállni „oly szőrszálhasogató 01vasók"-kal is, kik „tudatlanságának tulajdonítanák, hogy Meséknek nevezte." (Marmontel. Elölj -ben.) Hallernek meg Gyöngyösi volt a példája.

4) Báróczi annyira » tiszta magyarsággal" igyekszik „visszaadni"

5) mindent, hogy nála újítással a szó nyelvújítási értelmében nem igen találkozunk. Amire nem talál megfelelő kifejezést inkább nem fordítja, teszi ezt pl. a metaphisik szóval.

1

1) Ő csupán abban az értelemben nyelvújító, amennyiben, minden jobb, minden meglelkesült író, gyakorta nem akarva ') Négyesy Lászlónak egy felolvasása után. ••Ó Védelmeztetett Magyar Nyelv. 33. (Bárótzi. 1790). •'') így nevezi Erdélyt. J) Ortli. és Neol. Tud. Gyűjt. XI. 8. Kassandra. Elülj.-ben. "l Pl. la métaphysique de l'araour-t nem fordítja 2 1. - Az érzékeny, érzékenység szót meg, széltében használja már Haller László is Telemakus-ábán. (1758.) Pl. néked oly történeteket fogok beszélleni, melyeknek hallásával szíved érzékenységre hozattatik. 4. I. : je vous raconterai des histoires dont votre coeur sera touché. — Tehát ilyen érzékenységekkel fogattatik az Ulistes fiának szíve 5. 1. : Sont-ce donc la des pensées qui doivent occuper le coeur du fils d' Ulysse? — A hogy-lét, távollét (V. ö. Szépbróza 2:75.) egész gyakori Hallernél: hol-lét, ot-lét, nála-lét stb. Pl. és attul fogva Mentornak hol-létét nem tudhattam 17. 1. : et depuis ce moment je ne sus point ce qu'était devenu Mentor. Az érzékenység szóval fordítja Báróczi a délicites;e, sensible, trouble szavakat. Kazinczy pedig nemesség (7. l).t érzés (12. !>., illetődés (23. I). kényes ízlet 78. 1. stb. szavakkal.