Katolikus gimnázium, Miskolc, 1910

9 s önnmagától is meg nem sejtve, új szóllásokat teremt".') Mégis mivel tette nyelvét „érthetetlenné", újítás nélkül is újszerűvé? Stílusa „hathatós"ságával. Stílusunk e hiánya miatt kellett háromszor abbahagynia Marmontel fordítását. Milyen elvekkel törte át magát mégis, mivel érte el azt, hogy stílusa hathatós lett. Megfelel reá fordításai elüljáró beszédeiben és eredeti munkájában a Védelmeztetett magyar nyelvben. Ez utóbbiban Aloisius és István beszélgetnek. István nevében Báróczi beszél. Egyebek között ezeket mondja Aloisiusnak : „megvallom igazán, hogy még minek előtte azon kérdést (t. i. amelyre e munkát feleletül írta) kibocsátották volna, már szándékoztam a magyar nyelvnek szükséges míveléséröl valamit napvilágra bocsátani, s egy érdemes és tudós hazánkfiával már meg is egyeztünk felette."

2) E szerint Báróczi írni akart különben is a nyelvmívelésről s most kapóra jött a Hadi Történetek pályatétele, hogy kifejthesse nyelvmívelési elveit. Vegyük szemügyre őket. - „Mindaddig, valamíg nyelvünk nagyobb tökéletességre nem mégyen éllyünk . . minden scrupulus nélkül Deák terminusokkal, nehogy cifrázván és időnek előtte affectálván a nyelvnek tisztaságát érthetetlenekké tegyük magunkat.'") A purista Báróczy ! íme, maga jár elől példával, ő, aki „korántabbi három munkájában rettegve ótta magát a deák szóktól, úgy itt (a V. M. Ny.-ben.) azokkal szükség nélkül is élt."'

1) A mesternek ezt- az elvét buzgón követe Kazinczy, csakhogy félreértette, általánosította, nem értvén meg Báróczi elvi megkülönböztetését a tudományos és széppróza között"

1) és 1814-ki átdolgozásaiban még inkább „scrupulus" nélkül élt idegen szavakkal.

1') Azután amint a rómaiak kiszedték a gyöngyöt a görög nyelvből s „a magokét úgy felékesítették általa, hogy csaknem az egész világon közönségessé lett." — hasonlóképen jártak el a franciák — „mi alább valók lennénk-é?" (U. o. 23 — 24. I.) „Miért ne követhetnők nyomdokokat, s ne újíthatnánk nyelvünkön" — írja már 1774-ben a Kasszandrához csatolt „A fordítónak a szavar-ban. Hiszen a „Magyar Nyelvnek olyan a szűk volta, hogy más nyelveknek segedelme nélkül csak közönséges beszédünket is alig tudjuk folytatni, 's akaratunkat egy más között magyarázni. ') Báróczi Életr. 23. ») Védelmeztetett M. Nyelv. 21. •') U. o. 60. •>) Báróczi Életr. 30. ") Széppr. 2 : 77. Pl. ez a frigy eggy vacsora alatt ratificáltatott: la paix avoit été ratifié dans un souper 292. — de az erkölcsök a masszában szentek maradtak: mais la masse des moeurs étoit saint 296. — az úgy nevezett jó tón : le bon ton 298. — A partié interesszant: La partié étoit intéressante 303. - annyi revancht ada neki : lui donna des revanches tant 306. — Az ő háza temploma a lűxnek : la maison est le temple du luxe 308- - Ugyanígy: crayonjainak 287; charaktert affectál 175; protesztált 282. stb.