Katolikus gimnázium, Miskolc, 1906

90 kuruc király, Thököli Imre fejedelem. Thököli, a fiatal Rákóczi atyjának elhunyta után, a háborúk viharzásai között, nyerte el a dicső szép lelkű és orcájú Zrinyi Ilona özvegyi kezét. Szaladt akkor a német, mert a lakodalomból egyenest a csatamezőre vágtatott a hős kuruc király. Azonban Thökölinek pártja, a bécsi vereség után, napról-napra fogyott s Lipót király föltétlen meghódolást kívánt. Várait is elvesztette nagyrészt s Thököli végső szorongattatásában a váradi pasához fordúlt segítségért. A pasa azonban támogatás helyett elfogta Thökölit és vasra verette a magyar szabadságharcosok első vezérét, mire aláhanyatlott a kurucok dicsősége s felbomlott az egész kuruc sereg. A jobb hiszeműek hűségesküt fogadtak a császár tábornokai előtt. Mások inkább a bujdosást választották, nohabár lerongyosodtak is. De midőn már a szerencsétlen kuruc királyt legerősebb vitézei is elhagyták, felesége, szép Zrinyi Ilona a munkácsi várfokon még mindig lobogtatta a kuruc király és a magyar nemzeti szabadság utolsó zászlaját. A munkácsi vár védelmezői, a marcona kurucok szent áhítattal tekintettek a felséges szép nagyasszonyra, a ki a várfokról tovább két éven át visszaverte Karaffa dragonyosait. A gőgös Karaffa, a rettegett eperjesi véreb, nem is vívta volna meg soha a munkácsi várat, de Absolon nevű munkácsi főtiszt árulása játszotta azt osztrák kézre. Ő ugyanis szándékosan elpazarolta az élelmiszereket s miután Karaffa újból felhívta Zrinyi Ilonát a várnak becsületes feltételek mellett való átadására, a nagyasszony látván az elpazarolt élelmiszereket, aláirta a felajánlott feltételeket. Munkács vár kapuja 1688. január 12-ik napján nyilt fel Karaffa hadai előtt. Karaffa főtábornok volt, de inkább illett volna hóhérok mesterének. Eperjesen Lipót király engedélyével törvényszéket állíttatott, a hol Karaffa vágó jószág gyanánt, Magyarország színe-javát gyilkoltatta. Ezt végre megsokalták Bécsben is és föloszlatták a törvényszéket, mikor már majdnem harminc áldozata volt. Kollonits bibornok is hasonló volt Karaffához, a ki a magyarságot koldusbotra akarta juttatni. Ezen két fő ember tanácsát hallgatta nagy Lipót, a ki Thökölinét, a két Rákóczi gyermeket fegyveresekkel kisértette Bécsbe. Elszakította egymástól a szerető családot. Anyjukat egy apáca-zárdába záratta. A tizenkét éves Ferencet Csehországba vitette, a neuhausi kolostorba, hogy papot neveljenek belőle. Juliánka a bécsi orsolyaszűzek kolostorában záratott el. Most már nemcsak a bujdosó kuruckirály, hanem hőslelkű felesége, szép Zrinyi Ilona is elveszített mindent. Rabságban hervadt gyönge liliomszép orcája. így szolgáltatta ki a két kis Rákóczi gyereket Lipót császár, a magyarfaló, kapzsi Kollonics bibornoknak. A fejedelemi Rákóczi vagyon teljhatalmú gondozójává ugyanőt nevezte ki. 1690-ben miután a törökök nagynehezen kiszorították a birodalmiakat Szerbiából, a már-már elfeledett Thökölit kinevezte a nagy vezér fejedelemmé s beküldte őt Erdélybe. A fehér farkas kacagányos Thököli huszárok mégegyszer megvillogtatták széles magyar kardjukat. Diadalittasan gázolták keresztül az elbizakodott német hadat. Thököli serege, mint a vakmerő sas, ugy ereszkedett a járhatatlan hegyi utakon át a zernyesti gyümölcsfáktól árnyékolt illatos, gazdag völgybe. A kuruckirály utolsó nagy győzelmét Zernyestnél vívta. Teleki Mihály halva maradt a csatamezőn. A németet, az erdélyi hadakat legázolták a fehér kacagányos kurucok. Heiszter tábornokot, Dória ezredest, a császár vitézeit elfogták a kurucok. Teljes volt a diadal. Thökölit fejedelmükké választották az erdélyi rendek. De ez már csak pünkösdi királyság volt. A császári hadak ismét kiszorították a Havasalföldre Thökölit. Végleg lehanyatlott a szerencse csillaga. De a zernyesti