Katolikus gimnázium, Miskolc, 1906

6 vagy okos gondolata van és azt a tanári testületnek megfontolásra, vagy megvalósításra ajánlja. A szülők helytelen nézeteit ki kell korrigálni, a helyesekből lehetőleg okulni, az egyéni és személyes természetű kérdéseket a tárgyalásból kizárni. 2. Némelyek lappangó ellentétek nyilt kitörésétől és a tanári tekintély csorbításától félnek. — Azt nem lehet lappangó ellentétnek nevezni, hogy van még olyan szülő, a ki fiának nagyon is megérdemelt gyenge bizonyítványáért a tanárt vádolja és nem fiacskáját és hogy esetleg akadhat olyan tanár, a ki egyik-másik tekintetben nem a leglelkiismeretesebben teljesíti hivatását. Tekintélyünket csak nem kell féltenünk olyan ülésektől, melyeken pedagógiai tudásunkat rendelkezésére bocsájtjuk egy különben tiszteletreméltó, de mégis csak laikus közönségnek?! Az iskola a mi házunk, melyben minden vendég köteles megtartani a vendégillem szabályait. 3. A szülők közömbösek, csak a jó bizonyítványt hajszolják, elfogultak. — Olyan szülő még sincs, ki nem szeretné, hogy fia a jó bizonyítványt meg is érdemelje és hogy inkább jó és jellemes legyen, ha rossz bizonyítvánnyal is, mint megfordítva. A szülők elfogultsága pedig természetes és jogosult valami, az a tanároknál is megvan, ha szülők. Legyenek csak a szülők elfogultak, a tanárok azonban elfogulatlanok és igazságosak; a szülők elfogultságát szeretettel könnyű a tanulók javára vezetni. 4. Erősebb az a vád, hogy a szülők nem birnak elé}? intelligenciával pedagógiai kérdések tárgyalására, azért érdeklődésük mindinkább fog fogyni az ilyen értekezletek iránt. Kevés olyan intelligenciájú szülő van, akivel bizonyos, fiának testi-lelki javára vonatkozó dolgokat nem lehetne megbeszélni az ő nyelvén és az ő képzeletkörének megfelelően; ha pedig a szülők érdeklődése tényleg mindinkább fogyni fog az értekezletek iránt, akkor is elég idő lesz azok mellőzésére, beszüntetésére. Az igazgató rövid értekezése után Xántus Gábor tanár olvasta fel értekezését. Igen tisztelt Értekezlet! Mai összejövetelünknek tárgyául intézetünk igazgatója a kirándulásokat tűzte ki s egész helyesen, mert ha valami nemesítőleg hathat a gyermek fogékony lelkére, a hol játszva megy a tanulás, úgy az okosan szervezett kirándulás az, mely - merem állítani — a legfontosabb mindennél s éppen ezért kell megbeszélés tárgyává tenni. A kérdés megvitatása előtt azonban a kirándulás fogalmával kell tisztába jönnünk.