Katolikus gimnázium, Miskolc, 1906

7 Ha az esztendő legnagyobb részét fáradságos, nehéz munkával töltjük el, előbb vagy utóbb szükségét fogjuk érezni annak, hogy a mi kedves létünkért való küzdelemmel egy darabig felhagyjunk és — új erőt gyűjtendő — pihenjünk. Már pedig hol szedhetnők magunkat gyorsabban össze, hol találhatnánk igazabb s alaposabb testi-lelki üdülést, mint a természet ölében? Az utcák nyomasztó szűkéből vidáman rajzunk hát ki évenként a szabad természetbe. A kirándulások nagyon sokfélék lehetnek, de általában két csoportba oszthatók, u. m. a gyalog rendezett és kombinált kirándulások csoportjára, értve ezalatt, midőn bármily szállítási eszközt igénybe veszünk. Vegyük most már tárgyalás alá a kettőt együtt és vizsgáljuk annak fontosságát orvostani, lélektani és egyéb alant említett alapon. A kirándulás orvostani szempontból csakis egészséges lehet. Vegyünk egy példát. Valamely osztálynak egész héten át tartó tanulás után szombaton délutánra kirándulást hirdetek, mondjuk — egy májusi szép délután — görömbölyi Tapolcára. Elindulok velők, persze gyalog, útközben növényeket szedünk, rovarokat, lepkéket fogunk. Megengedek ott nekik mindent, a mi megengedhető, de csakis személyes felügyeletem alatt. Felsétálunk egy hegyre is s egy jól eltöltött délután után este 7 órára vagy fél 8-ra otthon vagyunk. Igaz, hogy a legtöbbje fáradt, sőt talán egyik másika a vacsorát is csak unszolásra eszi meg s feküdni megy. Az éjjelt átalussza, reggel újúlt erővel kel fel, folyton csak a tegnapra gondolva, s így megy neki a heti munkának, s alig várja, hogy a jövő szombaton megint menjen. Tisztelt Uraim és Hölgyeim! Igazat adnak nekem bizonyára abban, ha állítom, hogy a fentemlített kirándulás csak hasznos volt a gyermekre. Avagy az okosan végrehajtott gyaloglás nem edzi-e a tüdőt, lábakat, az egész testet? Fáradt lesz, az igaz, de kipiheni s erősebb lesz. Avagy nem úgy fárad-e épen az iskolában, midőn 8 — l-ig, öt órán át különféle tárgyakat kell tanulnia, ott van a latin, magyar, számtan, mértan, földrajz stb. Még jobban. Annak a szegény gyermeknek heti 28 — 30 órát az iskolában, azonkívül otthon ennek felét tanulással kell eltöltenie; itt is rángatják, ott is rángatják, igazán azt sem tudja, hol áll a feje? ítéljenek önök, melyik károsabb a gyermekre. Épen az orvosok körében hallatszanak hangok az iskolai túlterhelés ellen, ellenben a kirándulások ellen nem. Orvostanilag a kirándulás csak egészséges lehet, bárminő formájában. Lélektanilag is. Mert jó, mert szép dolog a kirándulás, a ki megízleli, rabja marad, kincseket hoz haza, értékes tőkét, inert a