Katolikus gimnázium, Miskolc, 1906

35 régi szövetségesét, az oroszt. De ellenségévé tette Francia és Angolországot is, mert semleges maradt s nem csatlakozott a nyugati hatalmakhoz. Poroszországgal már rég idő óta feszült volt a viszony a német hegemónia kérdése miatt. így elszigetelten állott Ausztria, mialatt Cavour gróf az olasz egység megteremtésén fáradozott. Olaszország függetleníteni akarta magát az osztrák uralomtól, a mely zsarnoki önkényével gyűlöletessé tette magát az olasz nép előtt, különösen Velencében, Lombardiában és Nápolyban. Cavour azonban belátta, hogy egyedül erre képtelen az olasz nép s azért kereste III. Napoleon francia császár barátságát, a kivel 1858-ban meg is kötötte a véd- és dacszövetséget. A háború 1859-ben kitört, a szövetségesek megverték az osztrákokat május 20-án Montebellónál, június 4-én Magenta mellett. A győzelem felvillanyozta az olaszokat, tömegesen siettek Garibaldi zászlója alá. Közben az osztrák sereg vezérletét maga a császár vette át, még egyszer megkisérlendő szerencséjét, de június 24-én Solferino mellett majdnem egész serege megsemmisült, mire a békealkudozások megindultak s a béke létrejött július 11-én Villafrancában, majd november 10-én végérvényesen Zürichben kötötték meg. A császár lemondott Lombardiáról a francia császár számára, ki e tartományt viszont Viktor Emánuel szárd királynak engedte át. A szerencsétlen olasz hadjárat legnagyobb eredménye ránk nézve az volt, hogy az eddigi kormányzati rendszer megbukott. Bachot Schmerling váltá fel a kormány élén ő Felsége Ferenc József 1860. október 20-án kelt okmányában, a kényuralommal szakítva, alkotmányt igért adni népének, mely 1861. februárban közzétett császári nyilt levélben ki is hirdettetett. Magyarország részére egy udvari magyar kancellár vezetése alatt ideiglenes kormány állíttatott fel; a vármegyékben 12 éven át működött német és cseh hivatalnokok helyét magyar tisztikar foglalta el; a magyar törvény is felólesztetett. A császári nyílt levél azonban nem elégítette ki a nemzet jogos igényeit. Az egész birodalomra nézve azonos új alkotmány szerint is Magyarország csak koronatartománya maradt a császári birodalomnak. Országgyűlés hivatott ugyan egybe, de csak a végre, hogy ézen alkotmányt alaptörvényévé fogadná s a bécsi birodalmi gyűlésbe követeket küldene. De a nemzet egybegyűlt képviselői az ország törvényes függetlenségét s egyéb történelmi jogait nem voltak hajlandók cserébe adni a fejedelmi kegyadományért; az új alkotmányt nem fogadták el s a követek küldését a bécsi birodalmi gyűlésre megtagadván, a 3*