Katolikus gimnázium, Miskolc, 1905

9 Szóval, minden irányban új, modern szellemet, az ósdi tanítási, nevelési és fegyelmezési rendszer helyett újat igyekeztem bevinni az intézet 170 évnél idősebb ódon falai közé. Mindent megtettem, a mit csak legjobb tehetségem szerint és a rendelkezésemre állott csekély anyagi eszközökhöz mérten megtehettem. Mindezt ambícióval, nagy buzgalommal, de zajtalanul, csöndben, észrevétlenül, minden feltűnés nélkül és az olcsó népszerűség minden hajhászata nélkül végeztem. Lelki megnyugvással és emelt fővel tekinthetek vissza 30 évi fáradságos munkám mesgyéjének végpontjáról. Utamon én is csak úgy, mint mások, bizony sokszor éreztem a nagypénteki töviskoszorú szúrását, de a virágvasárnapi hozsannákban és a hallelujákban vajmi ritkán volt részem. De én azért, amiként a tengeren utazók, hogy a biztos révparthoz juthassanak, ha kell, legdrágább kincsüket is kivetik a hajóból a tengerbe, úgy én is, csakhogy kötelességemet teljesíthessem és célt érhessek, testi egészségemet is feláldoztam egész a kimerülésig. Célom elérésében a tanári karon kívül sokat segített engem a szülők támogatása is. Az iskola vezeti a gyermeket a család köréből a világba, ő edzi erőit a küzdelemre, kifejleszti szunnyadó képességeit, ez neveli munkára az emberben a hazafit, de célját csak úgy érheti el, ha munkáját a társadalom is belülről mindig egy-egy gyűrűvel erősíti, mint a hogy évről-évre egy gyűrűt vet a tölgyfa törzsében, hogy megadja a törzsnek tömörségét és szilárdságát, mely az idők förgetegével is tudjon dacolni. Mélyen tisztelt ünneplő közönség ! Beszédemnek végére értem. Célom elérésére mindenemet lekötöttem és mindenemet feláldoztam. Velence dózséja megválasztatása után eljegyzését tartotta a tengerrel és gyűrűjét, mely a legfénylőbb drágakövekkel ékeskedett, ledobta örök időkre a tengerbe, ott, a hol legmélyebb a víz, annak jeléül, hogy többé nem magának, hanem a köztársaságnak él. így tettem én is, midőn 30 év előtt a tanári katedrát elfoglaltam. Lementem az iskola leg mélyebb rétegébe, fundamentumába s ledobtam a gyűrűt, melyen szívem és lelkem összes jó tulajdonai: jellemem, val-