Katolikus gimnázium, Miskolc, 1905
6 hogy valaki egyetlen nagyobb alapítvány nélkül két évtized alatt ily eredményt tudjon felmutatni. Ezen sokoldalú, buzgó és humánus Fáradozásának akarunk mi itt ma elismeréssel adózni. Fogadja első sorban, mélyen tisztelt igazgató úr, emlékül 30 éves tanári működése alkalmából a folyó iskolai évben ez intézetben vele együtt tanító tanároknak csoportosított arcképét; fogadja kegyesen másodsorban a tanárok, jelenlegi ós volt tanítványai és tisztelői által a mai ünnep alkalmából felajánlott és a miskolci takarék egyletben elhelyezett összeget, melyet bölcs belátása szerint fordítson oly célra, melyet legjobbnak lát. — Mindnyájan tudjuk, hogy igazgató úr kartársainak hű és szolgálatkész munkatársa, az iskolának pedig gondos és serény kertésze, ki ért ahhoz, hogy miként lehet a talajból értékes gyümölcsöt nyerni Bárcsak soha sem lenne hiány iskolánkban oly tanárokban, kik, mint igazgató úr, a lélek és szív gazdag adományával felékesítve, szeretetet adnak és becsülést nyernek. Legyen munkájának áldása ezentúl is ezen iskolán és növendékein, kikre lelkének bélyegét nyomta rá, hogy valóban emberekké váljanak, a hazának hű, őszinte polgáraivá, a törvénynek erős szikláivá, a szépnek, nemesnek és a felebaráti szeretetnek önfeláldozó híveivé fejlődjenek. Engedje a jó Ég, hogy igazgató úr testi és lelki épségben, fellebbvalóitól becsülve, kartársaitól szeretve s polgártársaitól tisztelve, sokáig állhasson azon intézet élén, melyet igazgatói működése fénnyel és dicsőséggel koszorúzott. Szerény kérelmem végül az, tartson meg bennünket, tanárokat, eddig tapasztalt jóindulatában, melyet mi is hasonló jóindulattal fogunk viszonozni. Éljen soká! Polgár György igazgató a tanári kar ragaszkodását ezen poétikus, önérzetes, szivből fakadt, mély érzéssel és meghatottságelmondott beszéddel köszönte meg: Tekintetes Tanári Kar! Kedves Barátaim! Mélyen tisztelt ünneplő közönség ! Először is hálát adok az isteni Gondviselésnek, hogy ezt a mai napot, az én tanügyi működésem 30-ik évfordulóját, szerencsésen megérhettem. Aztán köszönöm a nagyságos fő-