Katolikus gimnázium, Miskolc, 1904

60 A tornaversenyben győztes és a tanulásban jeles tanulók mellére maguk az az osztályfők tűzték fel az érmeket ugy a mult, mint a jelen iskolai év végén Polgár György igazgató következő beszéde kíséretében: „Kedves Tanuló Ifjak! Az alföldi délibábos rónákon a gazda már kévékbe köti az arany kalászokat, egy évi verejtékes fáradságának gyümölcsét. Legtöbbet izzad épen most, munkája végén, az aratáskor. A tanév is véget ért s az aratás munkáját ti is most végeztétek be K T.I. Ki jobban, ki roszszabbul, a szerint a mint a vetés és művelés munkáját kezdtétek és folytattátok. Nektek is most a tanév vége felé bővült ki leginkább munkátok, miként a folyam medre is akkor legmélyebb és legszélesebb, mikor már célhoz ér, a tengerbe olvad s miként a nap fényes koronája is a leáldozás pillanatában a legynagyobb. Hogy végezte a tanári kar a munkáját és hogy ti? A tanári kar ügybuzgó tapintattal, önzetlen odaadással, lankadatlan kitartással, szeretettel, szóval lelke egész hevével munkálkodott szellemi kiképeztetésteken és erkölcsi nemesbüléseteken. Lehetetlen, hogy e munkájuk a tudomány és erkölcs mezején szép reményekre jogosító gyümölcsöket ne teremjen, ha ti is fogékonyak voltatok a munka, a tudás, a hit, a hazaszeretet kötelmei és erényei iránt. Olyanok vagyunk mi, mint a hegy alján álló útmutató, mely karját fölfelé emelve oda igazítja a vándort, a hol fáradságát szép kilátás jutalmazza, azzal a külömbséggel, hogy mi nemcsak mutatjuk az útat nektek, hanem útravalót is adunk, azaz nemcsak a tudományos, a könyvekből s az élet tapasztalataiból merített ismeretekbe vezetünk be benneteket, hanem az útravalót, a tiszta feddhetetlen jellemet magunkból merítjük, lelkünkből lelketekbe öntjük, szívünkből szívetekbe csöpögtetjük. És tinektek K. T. mit kellett tennetek ? Kötelmeiteket teljesíteni, munkálkodni, minden szép, jó és igaz iránt fogékonyaknak lenni. Mert jól mondja Carmen Sylva, Románia költőkirálynéja: „Csak egy boldogság van, A kötelesség. Csak egy vigasztalás van, A munka. Csak egy gyönyörűség van, A szép". T. i. a lelki szépség és jóság. Igen K. T. Ifjak az összes kötelmeiteket kellett buzgón teljesíteni. Először is szorgalmasan tanulnotok. Mert a tanulás ma nélkülözhetetlen életszükséglet. A tanuláshoz pedig munka kell. Csak igy lesztek derék munkabíró emberek és jó hazafiak. Mert csak igy fogtok tudni mind magatoknak, mind másoknak, mind a hazának használni. Nem az az igazi hazafi, a ki csak ünnepel s folyton a kegyelet koszorúját tartja kezében, de semmi hasznosat művelni nem tud, s embertársait munkájával a boldogúláshoz közelebb vinni nem tudja. A vallás is az embereknek oly életszükséglete, mely nélkül ellenni nem tudtak soha s mely nélkül élni nem fognak soha. Mert a vallásos hit és érzés az emberi természetben gyökeredzik. Az iskola foglalkozik legtöbbet az ifjú elméjének, szívének, jellemének képzésével s akarata irányításával és fékezésével. S mi képes az ifjak akaratát legjobban megfékezni? A valláson alapúló erkölcs. Mi fokozza a hazaszeretetet a hősies önfeláldozásig? A hit által adott lelki bátorság. S a történet ezer éves tanúsága szerint minden