Katolikus gimnázium, Miskolc, 1904
61 nemzet csak a vallás-erkölcsösség alapján lehet naggyá. Isten és haza, vallás és hazafiasság egymástól elválaszthatlan szent fogalmak. A ki nem imádja és nem szereti Istenét, annak szivében nincs oltára a hazaszeretetnek, a kinek a lelkében a vallás lángja nem lobog, az előtt a hazafiság csak képzelt fogalom, mert Isten az, aki a hazát adta. De nem elég csak a szellemi téren haladni, a tudományok és erkölcsök mezején ismereteket és erényeket gyűjteni, hanem a test műveléséről sern szabad megfeledkezni s az ifjúság testi és lelki erőit összhangzóan kell kiművelni. Azért mondja Berzeviczy Albert 1890. jan. 28-án az országházban tartott beszédében: „Hogyha az élet követelményei miatt az iskola által a tanuló ifjakra rótt terhes feladatokat bizonyos határon túl már könynyíteni nem lehet, akkor okvetlenül ellensúlyról kell gondoskodnunk: ez pedig csakis a testi erők fejlesztése, ápolása és nevelése lehet." Igen, a testet is kell nevelni, gyakorolni, edzeni. Az ember testből és lélekből áll. Nem lehet külön a lelket és külön a testet művelni, hanem az egész embert, a kit nem szabad ketté választanunk. A gyermeknek nem csak a lelkét kell edzeni, hanem az izmait is, mert Locke szerint: csakis ép testben lehet ép lélek. A testi nevelés jelentősége abban áll, hogy az érzékeket és izmokat az agy- és idegrendszer szolgáivá teszi. Hiszen egyenlő körülmények között egy vak gyermek nem tudhat annyit, mint egy rövidlátó és ez nem annyit, mint egy jó látó, annyira kezére dolgozik a testi épség a lelkinek. A lélek gonoszsága is sokban függ a test gyengeségétől. A költő mondja: „Ignavia corpus hebetat, labor firmát, illa maturam senectutem, hic longam adole scentiam reddit." Minél gyengébb a test, annál inkább parancsol s minél erősebb, annál inkább engedelmeskedik. Minden érzéki szenvedély tanyát ver az elsatnyult testben. A ki magasra törő lelket és vasakaratot akar, annak meg kell acélozni az izmokat, erőssé edzeni az idegeket gondos neveléssel. E mellett a testi nevelés gyarapítja az alak szépségét is és kecsessé teszi a tagok mozdulatait, szóval a testi nevelés jó gépezettel látja el az ifjút az élet tengerén való hajózásra. Hát már most K. T. miként feleltetek meg ti e tanévben testi és szellemi kiképeztetéseteknek ? fordítottak-e mindkettőre elegendő gondot? A legtöbben eleget tettetek a tudományokban és jó erkölcsökben, nemkülönben a testedzésben és gyakorlásban való előhaladástok iránt támasztott követelményeknek, sőt vannak köztetek többen olyanok is, kik eme követelményeknek kiválóan megfeleltek. Ezeket a tanári testület jutalmakra érdemesítette: nagy ezüst, kis ezüst és bronz éremre. Az érmek kiosztása után: „K. Ifjak! Szolgáljanak e jutalmak elismerésül a múltért, emlékeztetőül, hogy minden nemesebb igyekezet megtermi a maga gyümölcseit s szolgáljon biztatásúl a jövőre is, nektek is, meg társaitoknak is; mert az érmet a jövő tanéven túl csak az esetben szabad használni az iskolai ünnepélyeken, ha a jövő tanévben is tiszta jelesek lesztek vagy a tornaversenyen a dijakat elnyeritek. Nem akarunk mi ezen kitüntetéssel hiúságot nevelni bennetek, csak a jó hajlamokat bennetek fentartani s titeket erőfeszítésre, versenyre buzdítani. A gyermek örömmel versenyez a körülötte levők helyesléséért, vágyva-vágyik elismerésükre és dicséretükre.