Katolikus gimnázium, Miskolc, 1902

így pl. nagyon célszerű volna, ha a tankönyvek rövidebbek, csak a lényeget felölelők lennének, akkor mellőzhetnők az otthoni, könyvből való tanulást. Az iskolai érdekfelébresztés többet ér, mint a hosszabb tankönyv anyagához való ragaszkodás, az otthoni tanulás. Az iskolában tanultak jó része az ifjúság nagyobb részénél úgy is kárba vész, pl. sok földrajzi ismeret, latin nyelvi szabályok, stb. Igaz ugyan, hogy a szaktanár rövidíthet, de melyik mennyit rövidít s egyáltalán hány nem rövidít, úgy hogy ugyanazon tankönyvből pl. Bartal-Malmosi: Latin alaktanából egyik intézetben 3-szor többet emléztetnek be, (de kevesebbet értetnek meg), mint a másik intézetben. A rövidebb tankönyvek évvégi átismétlése is könnyebb volna, mert a mostani terjedelmes tankönyvekből az évvégi anyag átismétlése több tantárgynál sikerrel alig teljesíthető. Hiába, ha hosszabb a tankönyv, többet, sokszor kevésbbé lényegeset is, tanít a legtöbb tanár. Az év végén azután megfelezik, sőt megnegyedezik a tanévi anyagot. Ezért célszerűbb, ha kisebb a tankönyv, mert annál több idő marad a magyarázásra, a megértetésre és a gyakorlásra. Keltsük fel az érdeklődést! A tanuló olvasmányaiba elmélyedve többet tanul, mint a tankönyveiből. Dörfler

1) tanár erre vonatkozólag a következőkben foglalja össze kívánságait: Tankönyveket egyáltalán nem kellene használnunk. Ha használunk is tankönyvet, annak terjedelme lehetőleg legkisebb legyen. Általában a legtöbb bevezetést, magyarázatot, példát, kivételt, csak élőszóval tanítsunk. A tankönyveknek üres lapjaik legyenek, a melyekre a tanulók a legfontosabb dolgokat maguk feljegyezzék. Szükségesnek tartja továbbá, hogy minden tárgynál legyen magánolvasmány s hogy a tanulók feladataikat az iskolában végezzék, nehogy túlterhelés álljon be. Még az egyetemen is, sok, alapos tudásu tanár a kivonatos, áttekintőbb, kisebb munkák tudásával is megelégszik. Ehhez fűződnek azután egyes speciális ismeretek. A mai terjedelmes tankönyvekből szerzett ismeretekre, az osztály zöméről el lehet mondani „ex omnibus aliquid, ex toto nihil." Természetesen ez csak általában áll, az ügyes tanár ilyen körülmények között is túlteszi magát a formalitásokon és sikert fog elérni. A siker függ a tanár rátermettsége s ügyszeretetétől, a növendék testi-lelki tulajdonságaitól s a szülők és helyetteseik támogatásától és ellen') 1900 évi Zeitschrift fiir die österreichischen Gymnasien 2. 833.1. Lásd továbbá Lehrproben und Lehrgánge 1902. 4. Heft Seite 25 -39. Dr. E. Dennert: „Die háusliclie Wiederholungen der Schulen und die ihr dienenden Lerbücher." És vesd össze u. o. 1903. 2. Heft Seite: 103—105. H. Dr»szler: „Háusliche Wiederholung nach Lernbüchern." A rövidebb tankönyvek szükségességéről szól dr Jalin Károly is. (O. K. T. K. XXXVI. évf. 31. sz. 613 617. 1.) : »A chemia tanításáról középiskoláinkban című közleményében.