Katolikus gimnázium, Miskolc, 1902
20 Meggyőződtünk arról, hogy a magyar, latin, német nyelvet, stb. meg lehet, sőt meg kell az iskolában tanítani, miért nem lehetne pl. földrajzot, természetrajzot, történelmet, stb. ? Talán nehezebb ezen tantárgyak tanítása a fentebbieknél ? Nem. Sőt könnyebb. A régi történelmi előadások szépek voltak, de célszerűbb a növendékeket fokozatos tanítással ezen tárgyból is előkészíteni, történelmi tudásukat folytonos kérdezgetéssel alaposabban fejleszteni. A régi rendszernél szép volt a magyarázat, de eredményt rendesen az otthoni könyvből tanulás biztosított. „A történelem tanítása a középiskolákban. a mint azt a szaktanárok legjobban tudják, épenséggel nem áll ideális magaslaton. — írja dr. Gomboss I. Albin 1) — A régi időkhöz képest sokban javultak ugyan a viszonyok, de tulajdonképen most is ott tartunk, hogy a tanulók fejét nyers anyaghalmazzal tömjük tele." Gombos rövid tankönyvet s terjedelmes történeti olvasókönyvet kiván a történeti források ismertetésére. Tanítsuk a növendékeket az iskolában s akkor nem fogunk panaszkodni a rossz eredményre, okul felhozva a tanulók hanyagságát. A ki leckéjét az iskolában meg nem tanulja, az otthon még az instruktor vezetése mellett is alig tanulhatja meg, mert az instruktornak ott kellene lennie az összes tanárok előadásán, hogy növendékét helyesen vezethesse. Állításom helyességét semmi sem bizonyítja jobban, mint azon igen gyakori megjegyzése a szülőknek, hogy „fiam egész nap tanul, instruktort is fogadtam melléje, magam is kikérdeztem, nekünk el tudja mondani a leckét, stb. s mégis elégtelen érdemjegyet hoz." Persze, hogy elégtelent hoz, azt is fog hozni, mert a tanuló az iskolában nem figyel s így nem tudja mit kell tanulnia s az instruktor s a szülő azt nem tudja, hogyan kell s mire kell a növendéket megtanítania, mert azt sem tudhatja, mit s azt sem, hogyan kell tanítania. Dennert 2) szükségesnek tartja, hogy a tanár házi munkájában is keresse fel a növendéket s adjon neki otthon is útmatatást, felvilágosítást. Sok szülő tényleg maga is utána néz fia tanulmányának, vele tanul, magyaráz neki. Szép! Sőt némely mama még a latin declinatió- s conjugatióhoz is hozzálát. Megható ! Kikérdezi, fia tudja s jól mondja fel, a mama nézete szerint, (a ki csak a feladott leckét, az iskolakönyv szövegét kérdezi ki) — s az iskolában mégis rosszul felel. De nem azért, hogy megijedt (ősi diákkifogás), sem azért, hogy a tanár túlszigorú, vagy a deákot szekírozza (divatos kifejezés), hanem azért, mert a tanár nemcsak a leckét 1) O. K. T. K. XXXV. évf. 701. oldal. a) L. bővebben Lehrproben und Lehrgange. Dr. E. Dennert „Die hausliche Wieder holung und die ihr dienenden Lehrbücher". 1902. 4. Heft. Halle A. S. Seite 25-39.
