Katolikus gimnázium, Miskolc, 1902

10 vezik, mi „Szülői Értekezletek" cimén emlegetjük. Nálunk ezen ügy érdekében Waldapfel, János buzgólkodik legtöbbet. A GyakorlóFőgimn. 1899/1900. évi Értesítőjében is már „Szülői Értekezletek" cimén hangoztatja azok tartásának szükségességét. A külföldön már régebben tettek e téren kísérleteket, igy Altenburgban 1888-ban, 1889. Penigben, azután Dohna, Halle, Mügéin, Pillnitz, Magdeburg, stb., városokban. Este tartották (legtöbbnyire sörházban) s élénk társalgás fejlődhetett ki, mert néha 11-ig, 12-ig is együtt maradtak. Pillnitzben, egy kis papirosra irva, egy a teremben elhelyezett szekrénybe, a szülők a következő kérdéseket dobták: 1. Nem kellene-e mindig a szülőkkel közölni, ha gyermekükkel az iskolában valami különös történt? 2. Szabad-e a szülői házban a gyermeknek a számtani feladat megfejtésénél segítségére lenni? stb. Kétségkívül praktikus kérdések. Érvelni lehet pro és contra, okulásul tanárnak és szülőnek egyaránt. Nálunk az első Szülői Értekezletet 1901. márc. 25-én dr. Waldapfel János vezette a Gyakorló-Főgimnáziumban,

1) Budapesten. Az első felolvasás címe: „A házi és iskolai nevelés feladatairól." Ez volt tehát az első magyarországi középiskolai Szülői Értekezlet, Már az első alkalommal is igen sokan vettek részt a szülők közül. Heten, nyolcan hozzá is szólottak, ha nem is a tárgyhoz, hanem legalább helyeselték azt, hogy az értekezletbe a szülőket is belevonták. A második értekezletet 1901. május 19-én tartották s hogy a közönség is jobban hozzászólhasson, az értekezlet tárgyával már előbb megismertették, illetőleg az értekezlet tárgyát praktikusabban, következőleg formulázták: Az értekezlet tárgya: A tanulók nagyszünidei időtöltése. Megbeszélendő kérdések: 1. Mivel és hogyan szoktak foglalkozni fiaik a nagy szünidőben? 2. Célszerűnek tartják-e a t. szülők a nagy szünidő mostani (július—augusztus) beosztását ? Már az első kérdésnél oly érdekes eszmecsere fejlődött ki, hogy a 2-ik kérdés tárgyalására nem jutott idő. Az első kérdésnél sokan teljes pihenést, mások meglehetős sok szellemi foglalkoztatást óhajtottak, de a zöme a középutat választotta: Legyen a nyári szünidő a testedzésnek, a kirándulásoknak szánva s csak kevés szellemi munkát engedjünk meg. Az 1901/1902. tanévben is két értekezletet tartottak a GyakorlóFőgimnáziumban. Az első értekezleten megbeszélendő kérdések voltak: 1. Vannak-e jelenségek, melyek azt mutatják, hogy a tanulók munkaterhe és munkabírása között nincs meg a kellő arányosság? 2. S ha vannak, mennyi része van az aránytalan megA hazai Szülői Értekezleteket illetőleg 1. a Gyakorló-Főgimnázium 1900/1, 1901/2, 1902/3. tanévi Értesítőit