Katolikus gimnázium, Miskolc, 1902
9 giai baj az oka, talán ideges. 1) Hiszen ezen modern baj ma már a gyermekeket is meglepi. Ne izgassuk fel ok nélkül a szülőt és gyermekét. Vagy nehezebb felfogás az oka a fiú elmaradásának (ez a leggyakoribb eset). Legyünk türelemmel. Várjunk. A törekvő ifjú majd pótolja a mulasztottakat. Ha eleinte nehezebben is halad, később, ha nem csüggedünk el, jobb eredményt fogunk tapasztalni. Tartsuk szem előtt, a mit dr. Klinghart 2) (Rendsburg) ajánl: „Man darf eben nicht Übermenschen, sondern nur Durchschnittmenschen im Auge habén". Legyünk kíméletesek. Kiméletes formában, burkolt alakban is keserű bevenni azon orvosságot, melyet mi a szülőknek nyujtunk. Értesítésünk legyen kiméletes figyelmeztetés. A mi szeretetünk, iskolai buzgóságunk s a szülők otthoni támogatása a szeretet jegyében is meg fogja érlelni a gyümölcsöt ott, a hol lehetséges. A tanárnak kötelessége türelemmel meghallgatni a szülőknek egyoldalú, elfogult, alaptalan panaszát is és szeretettel meggyőzni a szülőket tévedésükről. Elnézésünknek, figyelmünknek meg lesz a méltó jutalma, a mint egy német pedagógus Írja s mi is többször tapasztalhattuk: „Mancher Vater ist als Feind gekommen, aber nachdem die Unmutswolke verflogen war vor dem warmen Wehen sichtlichen Lehrerliebe, ist es auch in seinem Herzen wieder Sonnenschein geworden, so dass függlich beide, Eltern und Lehrer den Tag segnen, an dem sich ihre Herzen in Unmutswetter begegneten und im Sonnenlichte gemeinsamer Liebe zum Kinde verstanden." A félreértést egymásnak kölcsönös megbecsülése váltotta fel. Helyesen írja Waldapfel 3): „Azt hiszem, az elégedetlenség főoka az, hogy család és iskola, szülők és tanárok nem ismerik egymást eléggé". Nem szabad a tanárnak sem ridegen elzárkózni a szülői háztól, azért szükséges volna, hogy a Pedagógiai Társaságnak tagjai is nem csupán pedagógusok, hanem mindenféle hivatásághoz tartozó müveit férfiak és nők lennének. Csak igy volna remélhető, hogy „létrejönne az, a mit oly régen, oly nagyon várunk t. i. tanügyi közvélemény." Ujabban számos kísérlet történt, hogy a házi és iskolai nevelés közt szorosabb összefüggés legyen. A tanárok egyenes meghívására a szülők az iskolában vagy más alkalmas helyen összejönnek, a hol nevelési kérdésekkel foglalkoznak. Ezen értekezleteket a németek „Elternabende" néven emlegetik, azaz „Szülők Estéinek" ne') L Lechner Károly dr felolvasását: »Az idegesség az iskolában « (O. K. T. K. XXXVI. évf 31 sz 622 - 623 1.) 2) Zeitschrift fiir die österreichischen Gymnasien. 1899. I. 75 S. 3) Gyakorló-Főgimn. 1899/1900. Értés. 4. I.