Katolikus gimnázium, Miskolc, 1901

16 elég volna arra, hogy a képeskönyveket a nevelési eszközök közé sorozzuk, minthogy a gyermeket megóvják a testi és lelki életre oly veszélyes következményekkel járó unalomtól. A mi a képeskönyvek kiállításának és a tárgyak megválasztásának módozatait, valamint azon igények értékét illeti, melyeket velük szemben támaszthatunk, azt a kitűzött czél határozza meg. Kezdetben nincs szükség terv szerint rendezett képeskönyvekre, de mihelyt szorosan művelési czélt akarunk általuk elérni, akkor már nem közönyös dolog, hogy mily könyveket adjunk a gyermekek kezébe és hogy miképen foglalkoztassuk őket ezekkel. Hogy a képeskönyvek tartalma a tiszta erkölcsöt ne sértse, nemtelen érzelmeket és vágyakat ne ébreszszen, a kedélyt nemesítse és a jó ízlést fejleszsze, oly követelések, melyek minden körülmények közt, különösen pedig az ifjúság kezébe szánt műveknél elmaradhatatlanok. Kisebb gyermekek elé csak egys. erű, egyes ismert tárgyakat műizléssel és élethűen előállító képeket adjunk; a színezés legyen élénk; fűszerezzük a bemutatott képeket eleven, a gyermekek felfogásához alkalmazott magyarázatokkal s a kérdezősködéseikre türelemmel válaszoljunk. A kép munkásságba hozza a gyermek tehetségeit, fejleszti lát — és szépérzékét, élénkíti s nemesíti képzelmét, tágítja látkörét, gyakorolja, műveli és gazdagítja nyelvét is.

1) Azonban vigyázzunk, hogy sokat egyszerre ne adjunk, se unottá a képeskönyveket ne tegyiik. A sok felületessé tesz és szórakoztat, az igen gyakori látás untat. Törekvésünk odairányuljon, hogy a gyermek a képeket ne csak szemlélje, hanem azokat leolvasni is tudja. Később tanácsos színezetlen képeket is nyújtani, melyeket a serdíiltebbek a színkeverésre vonatkozó némi títmutatás mellett maguk színezzenek. Ez esetben arra ügyeljünk, hogy előbb a mellékrészletek készíttessenek, s a kép főalakjára a sor utoljára kerüljön.

2) Gyakorlottabb gyermekeknek meséket, regéket, életképeket, történelmi eseményeket tartalmazó képeskönyveket is adhatunk, melyek a szóval elmondott ') így az u. n. encyclopaedikus képeskönyvek, melyeknek alapját a XVII. században Amos Comenius Orbis Pictusa vetette meg, melyet a XVIII. században Basedow Elementar Werk czimen tökéletesített, — sok tekintetben, de főleg a nyelvképzést illetőleg, igen jó szolgálatot tettek és tesznek manapság is. 2) A képeskönyvek és képek kezelésmódját illetőleg lásd : Güll Sytematische Bilderschule-jét, Gailer Orbis Pictus-át, Barth Jugendblatter-jeit.