Katolikus gimnázium, Miskolc, 1901

14 éppen nem lehet attól, hogy ő ábrándokba merül, mint ez a korai regényolvasásnál megtörténik, miáltal a való élet reá nézve elenyészni látszik. Megvan ellenben a regének és mesének az az előnye, hogy a gyermek képzelmét gazdagítja s a gyermek kedélyének és akaratának nemesí­tését is előmozdítja; mert nem nehéz feladat kedély- és akaratképző elemeket szőni a mesébe, melyek ily alakban sokkal hatékonyabbak, mint a száraz és rideg erkölcsi oktatások. Azért a philosophia és paedagogia vezérfér fiai, mint Buisson, Pécaut, Laboulaye, Compayré, Sully, Beneke, Niemeyer, Herbart s még számos nevelő és bölcselő, méltán veszik pártfogásukba a meséket, mint a melyek kellemesen gyakorolják a gyermeki képzelmet s mozgatói a jó, szép és igaz diadalra jutásának. A gyermek elméje úgy se birja meg a puszta igazságot; hadd olvasson és hallgasson hát meséket és hasonló elbeszéléseket, melyek hatnak jelenére jövője érdekében, mert előkészítik őt a jövő tanulmányokra, a történelem, irodalom és költészet igaz élvezésére, melyek ifjúkorban a képzelem művelésé­nek leghathatósabb eszközei lesznek. De addig is, míg ez az idő elérkezik, hadd éljen a gyermek távol idők, messze országok alakjai és viszonyai közt, járkáljon „hetedhét országban, még az óperencziás tengeren is túl" — s él­vezze a mesék világában a bűvös kettős élet örömeit. A görög paedagogusok, mihelyt a tanulók a gépies olvasásban némi jártasságra tettek szert, azonnal olvastatták a nemzeti költők műveit, hogy ezek tartalmával hassanak a gyermekek kedélyére és képzelmére. Es méltán. Homéros énekeivel a legnemesebb és legtartósabb érzelmeket költi © o fel; a gyermeki és anyai szeretet mellett a haza iránt való ragaszkodást és a dicsőség után való vágyat oly módon eszményítette, hogy költeményei az ifjúság szívót évszáza­dokon át nemesíteni fogják. Herbart, a tudományos paeda­gogia vezérfórfia, kiváló figyelmére méltatta az Odysseiát, kimutatván, hogy tartalmilag ós alakilag az ifjaknak kilencz éves korukban czélszerűbb olvasmányt nem nyújthatni. „Mennyire megkapja még a mai kor gyermekének képze­letét is; ám sokkal mélyebben hathatott azokra, a kik ugyanazon tiszta levegőt szívták és ugyanazon kék tengerre tekintettek, mint könyvüknek hőse meg szerzője. Homéros volt minden görög köztanulmánya. Az Ilias és az Odys­seia volt a hellén faj Bibliája, Robinsona, Mesekönyve

Next

/
Thumbnails
Contents