Katolikus gimnázium, Miskolc, 1901

11 görög ifjakat, s a legtehetségesebb és a legvonzóbb népet szülte, mely valaha a föld kerekségén élt. A kalokagathia volt minden görög eszménye. Ott áll előttünk a szép, tevékeny, ügyes, fogékony, érzelmes ember, ki gyorsan megindul, de tud is kifejezést adni indulatának, tud szólni, okoskodni, elméskedni; megkívánja a világ élvezeteit, bár néha elhanyagolja is kötelességeit; fél a szükségtől, mint a természet nagylelkűségének igazságtalan korlátozásától; felkutatja a világ minden titkát; erősen ragaszkodik ez élet minden tárgyához, de kiolthatatlan vágygyal küzd a legmagasabb ideálért, semminek sem tulajdonítva értéket, csak a tiszta abstractióknak, nem látva egyebütt a valóságot, csak fenn az égben, e földön lenn merő árnyékot és kisértetet, a láthatatlannak puszta képmásait.

1) íme a művészi szép a görög erkölcsökben! Az erkölcsökben a szépség tündökölt a jóság mellett; a különféle játékok s különösen az athletika által szépen fejlesztett testnek szép lélek volt a lakója. A rómaiak is szerették a játékokat, csakhogy az ő világuralmi törekvésük a játékot is a gyakorlati czélok békóiba verte s a légiókelőgyakorlatává és képzési eszközévé tette. .Arra nevelkedett a római, — mint Browning mondja,

2) — hogy se magát, se másokat ne kiméi jen; csupán védelmi szándékkal tanul és gondolkodik; legjobban érdeklődik, ha politikai elveit kell védnie, hatásos iinnepiességgel pártját fognia az ősi szabadságnak, vagy ha sereget vezérelhet felfedezetlen sivatagokba, utakat, várakat épít, telepít a meghódított földön, vagy rendezi és előkészíti hazája valamely ellenségének lassú, biztos és teljes megsemmisülését." Ez a római ideál; ez alapította meg világuralmát! De mihelyt a játék panem et circenses jelszó alatt mind jobbaij és jobban fényűzési és vesztegetési eszköz lett náluk, mely óriási visszaéléseknek nyitott utat, Róma megdűlt és rabigába sülyedt. Jött a kereszténység, mely a nevelés módjában és jellemében nagy változást idézett elő. Míg az ókorban a test erejére és szépségére kiváló gondot fordítottak, addig a kereszténységben a bűnös test megvetése lett a jelszó, s a földi dolgok helyett a misztikus túlvilági dolgokkal ') Browning, A nevelés elméletének története, 18 1. 2) U. o. 18—19. 1.