Katolikus gimnázium, Miskolc, 1899

5 Gyermekeinek gondos, szerető anyja volt, ki maga is hitbuzgó, vallásos volt, mint e kis költeményéből is kitűnik, mely az Ischl melletti Jainze falucskában egy Mária-képen olvasható s magyarul igy hangzik: Oh, Mária, fohászkodunk, Tekints alá a völgybe S e kis lakot, Miasszonyunk, Védő karoddal född be. Oh, áldd meg ezt a fészket, áldd S jöhet vihar rombolva, A míg te véded, bizton áll, A te kegyelmed óvja. Gyermekeit is vallásos e's nemzeti érzésben kívánta neveltetni. Mária Valéria királykisasszony nevelőjének, Rónay Jáczint püspöknek, mondá: „Leányommal naponta magyarul imádkozzék. Azt akarom, hogy vallásos legyen. A vallás vigaszára az élet folyamán mindnyájunknak nagy szüksége van." Es leánya vallásos lett. Midőn egyszer édes anyja Stiriában lovával egy padlón át akart menni, az leszakadt alatta s ő Felségét a favágók mentették meg; akkor e szerencsés menekülés emlékére Mária Valéria főherczegnő e helyen egy emléktáblát állíttatott fel Szt. György arczképével, a következő sorokat vésve reá : Szent György lovag, te hős vitéz, Ki vésztől oltalmadba vészsz, Ki jó anyám is gyakran védted, Hol emberek nem védhették meg. Te benned bízva kérlek ím, Ne vesd meg esdekléseim, Vedd drága éltét oltalmadba. Ki nékem életemet adta. Királyi férjén mindig félénk aggódással csüngött s gyöngéden igyekezett minden bánatot elhárítani tőle. Hányszor elmondta, ha mások panaszkodtak, hogy gonddal, bajjal vannak tele: hát még a szegény király! És Rudolf trónörökös halála alkalmával mint le tudta küzdeni egy római nő heroismusával fájdalmát, mely saját anyai szívét is marczangolta, hogy a rettenetes katastropha hírét ő adja tudtára férjének, hogy az apát ő részesítse a vígasz balzsamában? Erzsébet királyné a legelső magyar asszony volt. Hogy Rudolf trónörökös és Mária Valéria királykisasszony magyarok