Katolikus gimnázium, Miskolc, 1897

4 mutatkoznak már a természetben. De ime! a ragyogó nap éltető sugarai tavaszi verőfényt árasztanak és mintha esak valami kedves tündér varázsvesszejének hatalmával az emberi szivekbe és arczokra is átültette volna a tavasz örömét, egv szebb jövő biztató reményét. Orömtüzek lobognak mindenfelé az országban. A budapesti egyetem ifjúsága öröm-mámorában fáklyásmenetet rendez a királynak, mely mint egy tűztenger vonul végig a Duna jobb partján, a királyi palota ablakai alatt. A városok kivilágítvák. Fényes a kivilágítás, de még mindig csak halavány visszfénye annak a mély hálának és annak az égő szeretetnek, mely most minden élő magyar szivében lángol. Ünnepségeket rendez a nép szeretett királyának tiszteletére. Hogy miért lengedez őszi időben a tavaszi fuvalom? miért gyúlt ki az arczokon az öröm pirja? hogy miért rendeztek csak az imént a székesfővárosi egyetemi ifjúság s a városok, köztük a mienk is, oly fényes kivilágítást és miért tartottak oly díszes ünnepélyeket a király () Felségének tiszteletére: annak az okát akarom én mai ünnepélyünkön nektek, kedves ifjak, röviden kifejteni, hogy a nemzet örömében ti is vegyetek részt, hogy koronás királyotokat ínég jobban szeressétek, mint eddig szerettétek, s neki az utolsó lehelletig hűséges gyermekei és alattvalói legyetek. Tehát az általános örömnek, kivilágításoknak és ünnepségeknek oka az a kegyteljes leirat, melyet a király 0 Felsége szept. 25-én br. Bánffy Dezső, magyar miniszterelnökhöz intézett és mely a következőképen hangzik : Kedves báró Bánffy! Óhajtván, hogy magyar székes fővárosomnak erre alkalmas terei oly kisebbméretű szobormű vekkel láttassanak el, melyek, midőn a várost díszítik, egyszersmind a mult idők azon kiválóbb alakjainak emlékét örökítik meg, kik a nemzeti élet különböző téréin kitűntek, udvartartásom költségeinek terhére, több évre terjedő beosztással, megfelelő összegeket engedélyezek arra a czélra, hogy a keresztény vallásért vértanúságot szenvedett Szent Gellért csanádi püspököt, a hitbuzgó Pázmány Péter esztergomi érseket, Bocskay István és Bethlen Gáltor erdélyi fejedelmeket, Hunyady János és Zrínyi Miklós a haza és a kereszténység hős bajnokait, gróf Pálffy Junos Magyarországnak a trón védelmében nagy érdemeket szerzett főhadiparancsnokát, a honfoglalás történetét író Béla király névtelen jegyzőjét, Verböczy István Magyarország nagyhírű jogtudósát és annak népszerű lantosát Tinódy Sebestyént ábrázoló szobrok készíttessenek, s megbízom Önt ezen elhatározásomnak végrehajtásával. Kelt Budapesten. 1897. évi szeptember 25-én. Ferencz József\ s. le. Báró Bánffy, s. k. Tehát, kedves ifjak, ez a királyi leirat volt forrása az általános örömnek s oka a kivilágításnak és ünnepségeknek." Ezután Bajay Amand, a történelem tanára, felolvassa a tíz kiváló történelmi férfiú rövid életrajzát.