Katolikus gimnázium, Miskolc, 1895

kodjál ínég hosszú ideig az ifjúság, a haza, az egyház, a tudomány és társadalom javára és dicsőségére. Bennünket részesíts ezentúl is baráti érzelmeid melegében! S mi biztosítunk Téged, hogy jövő munkásságod alatt is tiszteleted és becsületed, mint a nap fényes korongja, ha áldozóban van, csak növekedni fog szivünkben. Isten áldjon, óvjon, éltessen sokáig ! Az igazgató üdvözlő szavait követő zajos ováczió lecsendesülése után Andor Tivadar tanár diszes emlékalbumot nyújtott át a tanári kar nevében, a következő beszéd kíséretében: Igen tisztelt Kartársunk ! Kedves Barátunk ! Harmincz éves tanári pályádon szerzett érdemeidet már a mai ritka ünnepélyt megelőzőleg méltányolták a helybeli napilapok és méltányolta az imént előttem szöíó igazgató úr is. A mai jelentős ünnepen azonban mégsem tartóztathatom magamat annak ismétlésétől, hogy: „Harmincz évi kitartó áldásos működés bármely pályán is elismerést érdemel, a tanárság rögös pályáján pedig bátran kétszeresen számíthatók a szolgálati évek." Te most azok tisztes gárdájába léptél be, kik életük javát, a férfikor első legszebb harmincz évét arra szentelték, hogy a rájuk bízott ifjúságot vallás- erkölcsi és hazafias irányban neveljék, minden jó, igaz és szép iránt fogékony lelkét kiműveljék és hasznos ismeretekre tanítsák. Ez irányú működésed több generatióra terjed ki; e működésed hatását volt tanítványaid egész légiója érzi és érezni fogja majd a jövőben a jubileumodat most ünneplő ifjúság is. Meglehetős nagy a száma ama kartársaidnak is, kik veled együtt intézetünkben a tanítás magasztos feladatának szolgálatában működtek és működnek. Kartársaid közül mi vagyunk azon szerencsés helyzetben, hogy Téged, mint a kisded csapat legidösbbikét és legrégibb harczosát tanári pályád 30 éves jubileumán szívből eredő ováczióban részesítünk s a tanügy és a kultura terén szerzett érdemeidet itt nyilvánosan méltathatjuk. Kartársaim megbízásából nekem jutott a szerencse, hogy érdemeid elismeréséül, szeretetünk, hozzád való ragaszkodásunk látható és emlékeztető jelét, ezen arczképeinket magában foglaló albumot üdv- és szerencsekivánataink kifejezése mellett átadjam. Fogadd ezen ajándékunkat oly szívvel, mint a milyennel mi nyujtjuk azt Neked. Emlékeztessen ez Téged az összetartó, összhangzó működésre, melylyel kartársaiddal egyetemben szolgáltad a múltban három évtizeden át és szolgálod a jelenben is a tanügyet; emlékeztessen az Téged a szeretetre, a megbecsülésre, melylyel körülvettek és körülvesznek. Ajándékunk átnyújtása mellett kívánjuk kedves pályatársunk, engedje meg Neked a Mindenható, hogy a 30 éves pályád befutása alatt tanúsított lelkiismeretes munkásságoddal, lankadatlan buzgalmaddal, testi és lelki erőd birtokában minél tovább munkálkodhass az ifjúság és a hazai tanügy javára ! Tartson meg, éltessen Téged jó Istenünk soká ! Most az ünnepelt emelt szót s mondott köszönetet az ováczióért: Tisztelt gyülekezet! Előttem szónokló kartársaim szavainak legszebb virágai reám hul-